A tehetség támogatása a Kárpát-medence magyar nyelvű iskoláiban éppoly kiemelt jelentőségű, mint az anyaországban. A tehetségtámogatás, mint esélybiztosítás ahhoz, hogy a kiemelkedő képességek társadalmilag hasznos tevékenységben ölthessenek formát, mindenhol priorizált feladata a pedagógusoknak. Közös pontként leginkább azon kihívás határozható meg, ami a régióban tapasztalható munkaerő-piaci tendenciákat jellemzi.
A tehetségsegítés nemzeti ügy, az ország versenyképességének meghatározója, hangsúlyozza a Magyarországon elfogadott Nemzeti Tehetség Program Stratégia. A tehetségek versenyképességének segítése a Nemzetpolitikai Stratégiában is kiemelt feladatként került meghatározásra: „A magas szintű, minőségi tudással felvértezett fiatalok szerepének kiteljesedése nagyban hozzájárulhat a magyarság kulturális és gazdasági potenciáljának megerősödéséhez. A tehetséges fiatalok számára ezért kiemelt figyelem szükséges. A tehetséges fiatalok megtalálása, felfedezése és továbbképzése különböző speciális, célzott programok által kell, hogy megvalósuljon.”
Mindezen elvi célkitűzések mellett azonban, bármilyen emberi és szakmai odafigyeléssel kap támogatást egy Léván, Újvidéken, Marosvásárhelyen vagy éppen Debrecenben tanuló diák, az országok versenyképessége messze alulmarad az európai átlagtól. Ezen kontextusban a tehetség hasznosulás kérdése, mint a tehetséggondozás kimeneti értéke igen komoly nehézségként körvonalazódik. Ezen problémakör ugyanakkor megjelenik a 2015. évi PISA-vizsgálat során datált alulteljesítő és kiemelkedően teljesítő tanulói eredmények vonatkozásában is: azaz a Kárpát-medence országaiban a teljesítményszakadék egyre inkább növekszik, miközben emelkedő tendenciát mutat az alulteljesítő, leszakadó diákok aránya is.
A kiválóságok esetében a magas szintű tehetséggondozó tevékenység alacsony hasznosulást mutat a magyar nyelvterületek vonatkozásában, tekintve, hogy igen erőteljesen érvényesül a tehetségelszívás tendenciája.
A magyar nyelvterületen megvalósuló tehetséggondozásnak ily módon igen komoly kihívással kell jelenleg szembenéznie, méghozzá a tehetségvesztés mérséklésének helyi lehetőségeiből szükségszerűen a tehetségek támogatásának és megtartásának esélyét kell megformálnia. A tehetségvesztés mérséklésének általános tendenciái:
- Szemléletváltás, attitűdformálás
- Tehetségbarát társadalom erősítése
- Tehetséggondozáshoz való egyenlő hozzáférés
- Gazdagító programok biztosítása
- Tehetségbarát intézményi tanulási módszerek
- Életpálya-mintázatok, jövőkép-alkotás
- Tehetséggondozás szereplőinek együttműködése
Adott közösség, régió igényei és szükségletei mentén a helyi erőforrás bevonásának kvalitatív és kvantitatív mutatói határozzák meg ennek eredményességét. Időszerű azonban a fenti problémakör ellensúlyozására a köznevelési rendszerben is erősíteni a tehetségmenedzsment-szemléletet, immár a jövő kihívásaira való felkészítésben kulcsfontosságú kompetenciák output-ja szerint formálni a tehetségtámogatás minden szintjét.
A VUCA-világ kihívásaihoz alkalmazkodni képes fiatalok eszköztárában priorizáltan jelenik meg az önmenedzselés képessége, ami az egyéni sikerességen túl a társadalmi érvényesülésig minden mozzanatában a tehetséghasznosulás esszenciális tényezője.
A Kárpát-medence magyar nyelvterületein magas szakmai professzionalizmussal valósul meg a tehetségek segítése, miközben a környezeti feltételek kibontakoztató jellege problematikus. Immár elengedhetetlen a munkaerő-piaci elvárásokra fókuszálni a támogatás tervezése során, hiszen ma már nem a munkaerő, hanem a tehetség hiánya jellemzi a munka világát, olyan munkaerő hiánya, aki folyamatosan újra tudja magát reprodukálni és mindig a szükséges állapotnak megfelelő helyzetben áll helyt és teljesít jól. Ebben kell helyt állni és jól teljesíteni a Kárpát-medence minden magyar (tehetségtámogató) pedagógusának.