„A stressz az élet sava-borsa.” – summázta Selye János, stresszkutató. A túlzott stressz hatása alatt működésbe lép az „Üss vagy menekülj!” reakció. Van jó és rossz stressz is. Melyik hogyan befolyásolja a tanulást?
Magának a stressz szónak a jelentése nyomás, feszültség, erőfeszítés. Abban az esetben beszélünk stresszről, ha a szervezetet valami olyan külső hatás éri, mely cselekvésre ösztönzi.
Bizonyos szintű stressz szükséges magához a tanuláshoz is, mely segíti a rutinfeladatok megoldását, a megszokott módon történő tevékenykedést. Nadler modelljében ez a komfortzóna biztonságos terepe. A komfortzónából kilépve a tanulási zónában találjuk magunkat, ahol új megoldásmódokat próbálunk ki, élményt és tapasztalatot szerezhetünk újszerű megközelítések „tanulása” által.
Amennyiben a külső hatást úgy értékeljük, hogy az meghaladja képességeink szintjét, szorongani kezdünk, vagy akadályoz minket, frusztrálttá válunk, és a pánikzónában találjuk magunkat. Itt már a rossz stressz (distressz) hatása érvényesül, aktivizálva az „üss, fuss reakciót”. Azaz vagy agresszív, támadó viselkedést vált ki az emberből, vagy meghátrálásra készteti. Tanulás egyik heylzetben sem lehetséges.
A tanulás a megfelelő szintű külső hatások, a jó stressz (eustressz) által a tanulási zónában lehetséges.
Az, hogy kinek mi az ideális szint az aktivitásához, egyénenként változó.
És hogy milyen hatása van annak hosszabb távon, ha valakit gyakran kerül distressz hatása alá?
„Az oroszlán elkapja a zebrát. Vagy éppen nem sikerül neki. A természetben a stressz soha nem tart sokáig. Mennyire másképp van ez társadalmunk dzsungelében, az iskolában, a munkaerőpiacon, a munkahelyen, a kávézóban, ahol támadás és menekülés nélkül versengünk egymással. Ülünk egymással szemben, tanácskozunk, kávét iszunk, ebédelünk. A társadalmi dzsungelben a stressz fontos szerepet játszik. Ugyanazon anyagok kerülnek a véráramba, mint az oroszlán és a zebra esetében, csak épp a jelenség sokkal lassabban zajlik. A társadalmi stressz heteken, hónapokon, sőt éveken át is tarthat.” (Mark Mieras: Többet ésszel)
Hogyan segíthetjük pedagógusként diákjainkat, hogy
a tanulási zónába lépve fejlődjenek, gyarapodjanka, épüljenek?
Gyakorlati útmutató a pozitív pszichológiától a partnerség pedagógiájáig