Az iskolába kerüléskor, az új élethelyzet megkezdésekor még tart a mozgás és beszéd szenzitív periódusa, és most veszi kezdetét a szándékos figyelem és emlékezet fejlődése. Ennek is függvénye, valóban mire képes 6 évesen, iskolára éretten egy gyerkőc.
A szenzitív periódus fogalma egyre inkább meghatározó mind a magyar, mind a nemzetközi pedagógiai-pszichológiai gondolkodásban az oktatási modulok felépítésében. Vizsgálatok szerint minden képességnek megvan a maga nyitott időszaka, amikor a leginkább tud fejlődni. Ha ebben az életszakaszban nem találkozik a megfelelő ingerekkel a gyermek, akkor később már nem vagy nem jól tanulja meg az adott viselkedést. Miben nyitott igazán a fejlődésre az iskolás gyermek?
Elvárások és lehetőségek
Amikor a 6 éves gyermek iskolára éretté válik, megkezdődik számára a tudás megszerzésének és birtoklásának rend szerinti, szabályozott formája. E formális rendszerben a gyermeknek teljesítenie kell, külső elvárásoknak megfelelnie, miközben ő maga még nem éri el a szintmérőt. Kapaszkodik és igyekszik, ugyanakkor belső eszköztára még nem alakult ki bizonyos elvárások teljesítéséhez. A fejezet iránytű az iskolai elvárások angolkertjéhez, hogy így könnyebb legyen a gyerek képességeinek, jártasságainak, készségeinek dzsungelében eligazodni.
a) Izgés-mozgás
Az állandó mocorgás az iskolapadban a tanár rosszallásához, figyelmeztetéséhez, rosszabb esetben beíráshoz is vezet. Miért nem tud egy 6 éves gyerek nyugodtan ülni? A legtöbb problémát az iskolába kerülő gyerekeknél ez a bizonyos mozgáskényszer okozza, ami biológiailag kódolva van. A gyermeknek születése pillanatától egészen 12 éves koráig tart a mozgás szenzitív periódusa. Ezen időszak alatt a mozgás fejlődése történik, sőt mi több, a fizikai világgal való aktív kapcsolat a tanulás elsődleges forrása. Ekkorra rögzül a testtudat, hogy ismerje saját teste határait, tudja már használni fizikai önmagát adott szituációkban. Ekkorra alakul ki még a mozgáskoordináció, azaz most tudja igazán élvezni, hogy végre nem csetlik-botlik, hanem összerendezetté vált a mozgása. Ezt az élményt, hogy maguk irányítják a testüket, a belső késztetést, hogy kipróbálják magukat minél több helyzetben, kontrollálniuk kell a nap nagy részében. Így talán nem meglepő, hogy az energiájukat sokszor sajátos viselkedési formákban vezetik le: izegnek-mozognak, rágják a ceruzájukat, húzgálják egymás haját, tördelik az ujjaikat. Az abszolút csendre, fegyelmezett ülésre való törekvés szinte az összes energiájukat felemészti.
Hamar kimerülnek: nemcsak az újonnan megtapasztalt szellemi erőfeszítések hatására, hanem a fizikai tevékenységek kontrollja miatt is. Különösen fontos ezért, hogy főleg az otthoni tanulás közbeni pihenőidőkben mozgásos tevékenységgel felfrissíthessék magukat. Amikor csak tehetik, célszerű az aktív, szabad mozgás iránti igényüket kielégíteni, mivel ez egészen 12 éves korig tartó szenzitív periódusként, jelentős mértékben kihat a gondolkodás szerveződésére is.
A bátor, néha már-már vakmerő kisdiákok azonban nem olyan mértékben uralják még testüket, mint azt ők hiszik, bíznak ugyan testi képességeikben, és mi több, összehasonlítgatják már magukat, megjelennek a versengések, ami hatására még inkább hajlamosak a veszélyt alábecsülni, így ebben az életkorban sem ritka a felelőtlen viselkedés. Mivel a csontok és inak még fejlődésben vannak, így különösen kerülendők az olyan helyzetek, amik az izom- és csontrendszer teljesítőképességét szélsőségesen próbára teszik.
b) Érthető, tiszta beszéd
Az iskolába kerülve elvárt a tiszta, érthető beszéd. Egészen 9 éves korig tart a beszéd szenzitív fázisa, amelyben ezen képesség a legerőteljesebben fejlődik, és a leghatékonyabban fejleszthető. Kettő évesen veszi kezdetét ez a periódus, a világgal való verbális kontaktusteremtés késztetése, megértetni magát másokkal, feszülten figyelve, mások üzenetét hogyan fordíthatja le a fejében még egyszerűbben kódolt saját nyelvére. Az iskolába kerülő gyermeknek még formálódóban a nyelvi kifejezőkészsége, és még azok számára is okozhat ez nehézséget, akik gazdag nyelvi környezetből, azaz választékos szülői kommunikáció és a változatos mesei világok meghatározta szóbirodalomban cseperedtek eddig. Különösen nehéz akadályt jelent mégis sok esetben – még így is – az új iskolai nyelvhasználat. Kezdetben előfordulhat, hogy nem is ért mindent, nincsenek a szavaknak vizuális jelentése a fejében, így kész nyelvi labirintusként éli meg az új helyzetet. Sok energiát igényel az a fajta koncentrálás, hogy az ismeretlen kifejezésekhez a szövegkörnyezetből valamiféle értelmet szűrjön ki. Komoly kihívás ez, azért is, mert a szándékos figyelem, azaz a tudat koncentrálása, az összpontosítás megtanulása még csak most veszi kezdetét.
Forrás: Gyerekjáték a tanulás
ÉRDEKEL a figyelem-emlékezet, a szépírás, a társas kapcsolatok,
a feladat- és szabálytudat rész is!
MEGRENDELEM A KÖNYVET!
TACS, a sas
Motiváció – kint s bent