„Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tanulásnak tevékennyé ébresztése.” Weöres Sándor
A világ összetettsége, komplexitása helyett összetett, komplett világdarabokkal szembesül az iskolába lépő gyerek. A természet alkotta szintézist az iskolai oktatás analizálja – különböző tantárgyak formájában. A globális összefüggések tantárgyspecifikusak, az univerzális megállapítások kontextusfüggőek.
A gyerekek világértelmezése ugyanakkor komplex.
Ennek megtartásában, átmentésében segíthetjük őket, ha a projekt alapú oktatás beépül a mindennapi gyakorlatba. A XXI. század alapkompetenciáit alapozzuk meg ezzel, ami mellesleg a megoldás-orientált gondolkodás és a belső motiváció erősítését is involválja.
1. Konceptuális kor elvárta kompetenciák
„Az információs korból, amely a logikára, a lineáris, számítógépszerű gondolkodásra épül, átléptünk a konceptuális korba, egy olyan gazdasági és társadalmi rendszerbe, amelynek alapja a találékonyság, az empátia, az átfogó szemlélet.” (Daniel H. Pink: A megújult elme) Ezek alapján jövőnk motorja a jobb agyfélteke. Ennek oka, hogy egyre nagyobb szükségünk van a számítógépek által már el nem végezhető tevékenységre: a szimultán értékelésre, hogy egy helyzet összes eleméből képesek legyünk megérteni annak jelentését. Így egyre inkább felértékelődik, hogy a szöveg helyett, a szöveget a maga kontextusában halljuk, értsük. A közmondás szerint egy kép többet mond ezer szónál: tulajdonképpen a jobb agyfélteke a kép, a bal agyfélteke az ezer szó. És még a bal agyfélteke végzi az információ analízisét, addig a jobb agyfélteke a szintézisre specializálódott, merthogy különösen jó abban, hogy izolált elemeket összeillesszen, és egységes egészként lásson. Ma ez a nagy kihívás.
2. Az információ értéke
“A fejlődéssel hatalmas információtömeg vált könnyen elérhetővé. Az információk elérhetősége lényegében érdektelenné tette az ismeretek iskolában történő megszerzését. Az információk kezelése, rendszerezése, szűrése és felhasználása végül is a tanulás maga vált fontos tudássá.” (Gyarmathy Éva)
Így ma már nem az információ megszerzése a kihívás, hanem annak legitimitása, a kritikus hozzáállás, a szelektálás, a lényeg kiemelése. A tapasztalati úton megszerzett tudás válik értékké.
3. A megvalósítás élménye
„Az előrejelzés explicit tanítása lehetővé teszi, hogy a diákok jó döntéshozók legyenek. Igazi élmény nélkül nem lehet elsajátítani az előrejelzés képességét.” (Roger C. Schank) Igazi élmény nélkül pedig nem lehet elsajátítani az előrejelzés képességét. A pedagógus feladata éppen az élmény biztosítása (lehetőség szerint első kézből). A gyerekeknek meg kell tanulniuk tenni bizonyos dolgokat, és azt is, hogy elgondolkodjanak arról, amit tettek, és hogy az miért vált be. Ehhez azonban gyakorlatot kell szerezniük a tervezésben, méghozzá komplex helyzetekben. A céljaik elérésének bonyodalmait is át kell tudniuk tekinteni.
4. A kiválóság tudata
„A belső motiváció, a világ felfedezésének vágya, önmagunk kipróbálásának, képességeink és erőnk megmérettetésének késztetése, a fejlődés igénye, a küzdés, hogy a legjobbat kihozzuk magunkból, minden emberben születésétől kezdve kódolva van.” (Gyerekjáték a tanulás) A belső motiváció a cél, önállóság, kiválóság egységeire épül. A gyerekeket nem kell motiválni, nem kell elvenni a motivációját: hogy önállóan egy bizonyos célt megvalósítva kiválónak érezhesse magát.
A projekt alapú oktatás megoldás-orientált: kutatásra, vizsgálódásra ösztönzi a gyerekeket. Tapasztalatszerzésre épül: a kontextusba helyezett felfedezés segít hozzá a saját megoldáshoz, az előrejelzések újragondolásához. A kritikus gondolkodást fejleszti: edzi az információk közötti tájékozódást, azaz olvasni tanít – a sorok között. Öntudatot és magabiztosságot ad a kompetencia-érzet által: én erre is képes vagyok, én ezt is tudom. Csoportos feladatvégzés a kooperáció, az empátia és a kommunikáció fejlődését is indukálja.
Letölthető ISKOLAI tematikus terv: Módszerkocka – irodalom
Letölthető ÓVODAI tematikus terv: Módszerkocka – ovi