A múlt és a jelen
Akkreditált pedagógus-továbbképzés: 3 nap, 30 kredit. Az elmúlt évek TÁMOP, VEKOP, EFOP, GINOP és egyéb projektjei számos ingyenes pedagógus-továbbképzést kínáltak, lehetőséget biztosítva a szakmai fejlődésre (és a kreditgyűjtésre egyaránt). A lényeg pedig talán pont ez: lehetőséget biztosítva: érdeklődés, szabad kapacitás és motiváció függvényében. Az sem elhanyagolható ugyanakkor, hogy egészen a 2019. évi minősítésig a Pedagógus II. fokozat eléréséhez a szakvizsga megléte kitételként szerepelt, így a hétévenkénti továbbképzési kötelezettség szempontjából a pedagógusok ezen formális tanulási formát jelentős számban preferálták.
Mindemellett tény az is, hogy a továbbképzéseken való részvétel sok esetben feltétele egy-egy szolgáltatási csomag igénybevételének, a fenntartói elvárásokról, az intézményi brandépítés és stratégiai célok megvalósításáról vagy éppen szülői elvárások pressziójáról már nem is beszélve.
A fejlődni akarás kontra továbbképzéseken való részvétel közös metszete egyre inkább szűkül. Mindezen szempontokat figyelembe véve ugyanakkor egy komoly szakmai anomáliát vet fel a jelenlegi továbbképzési piaci kínálata és kereslete. Ingyenes továbbképzések sokasága várja a 155 ezer, a 2018/2019. tanévben a köznevelésben főállásúként dolgozó pedagógust. (Nem mellékes szempont, hogy az Oktatási Hivatal adatai alapján a főállású pedagógusok 83%-a nő, akiknek egy jelentős hányada családanya.)
A fejlődést, önfejlesztést és továbbképzéseken való részvételt külön választva adódik a kérdés: „Ment-e a továbbképzések sokasága által a köznevelés elébb?”
A jövő: a továbbképzések MIÉRT-je
Megközelítés: Kötelező továbbképzés mint a fejlődés, önfejlesztés forrása? Ahogy tanítványaink is sokfélék, tapasztalatunk, érdeklődésünk is szerteágazó. Mi az eredményesebb: részvétel témára szabott programokon vagy idő és lehetőség biztosítása az egyéni fejlődésre?
Indíttatás: Ahogy a tanulás belső motivációval tud igazán hatékonyan működni, hogyan lesz eredményes egy továbbképzés, ha kötelező a részvétel? Milyen más alternatíva segítené a pedagógiai munka fejlődését?
Érdeklődés: Amennyiben időt és energiát szán az ember a részvételre, mi lesz a fontosabb számára? A továbbképzés előadója mikor lesz hitelesebb, ha egy kolléga, aki napi szinten tapasztalja a „való iskolát” vagy egy szaktekintély, aki a hazai és nemzetközi szakmai grémiumok avatott ismerője?
Részvétel: Hogyan oldható meg kontaktképzéseknél 3 napos helyettesítés az intézményben? Hogyan építhető be a mindennapokba a távoktatásos képzések feldolgozása?
Tartalom: Az ígért téma és a tartalom, a gyakorlatban hasznosítható elmélet és gyakorlat összhangban van? Valóban mi nyerhető ki a 3 napos képzésekből? Tud-e újat nyújtani, a mindennapokba beépíthető eszköztárat kínálni?
A válasz bennünk van, ha a jó kérdés (még) hiányzik (is)…
Ajánljuk figyelmébe vendégposztunkat:
Kép forrása: freepik