A padlóidő, ahogy a neve is sugallja, alkalom, hogy szülő és gyerek együtt a padlóra kuporodjanak. Mitől lesz ez több, mint általában a közös játék?
„Mert könnyű, könnyű
törpék közt óriásnak lenni,
de nehéz és jobb, ha törpék között
derekabb törpe vagy
a többinél.”
(Weöres Sándor)
Az elfogadás élménye
A padlóidő az a találkozási pont, ahol a szülő alkalmazkodik a gyerekhez, lemegy az ő látómezője szintjére, így megismerve az ő perspektíváját.
A találkozás a gyermek számára az elfogadás pillanata is, hisz ebben a közegben jobban megmutatkozhatnak erősségei, és a szülői odafigyelés a kevésbé erősnek érzett képességeknek is új értelmet adhat.
Irányt mutatni irányítás helyett
A padlóidő az az együtt töltött idő, amikor a szülőnek lehetősége van megtapasztalni gyermeke érdeklődését, motivációját, kihallhatja történeteiből, éppen mi foglalkoztatja porontyát. A padlóidő az ösztönzés terepe: a gyerek számára. Ebben a közegben a gyerek kínálja meg a szülőt kérdéseivel, a világról való gondolkodásával, a benne alakuló érzésekkel. A szülő pedig nem szülő a padlóidőben, hanem társ, aki képes rácsodálkozni arra, amit és ahogy a néhány évnyi élettapasztalat szavakba önteni képes. Itt különösen igaz a közhely: HALLGATNI ARANY. Meghallani őt, nem értelmezni és nem értékelni, mindössze befogadni és ízlelgetni mindazt, amivel a gyermeke megkínálja.
Miért különösen fontos ez?
Legyen bármilyen korú egy gyermek, amit adni tud, és amit elfogadni érdemes tőle, amit minden nyitott felnőtt megtanulhat:
1.Csatlakozni az érzelmi áramlásához, a világértelmezés naivságához és az önmeghatározás komolyságához.
2.Megtapasztalni a kreativitásra és spontaneitásra való képességet.
3.Felfedezni az érzelmek és tevékenységek .közötti kölcsönhatást, a fejlődés valódi mozgatóját.
A szülői ösztönös megfigyelést kiegészíthetik a tudatos odafigyelés szempontjai, ez minden korban mást és mást kíván. A padlóidő ily módon lehetőség a gyerek képességeinek feltérképezésére, az erősségei megtapasztalására, a kevésbé erős területek megtámogatására.
A padlóidő során bizonyos technikák segíthetik a szülőt a gyermeki lélek nyitogatásában, a felnőtt elvárások korlátozásában, a félelmei és aggodalmai kivetítésének blokkolásában.
A padlóidő a gyerekről szól, itt ő irányít, miközben a szülő irányt mutathat.