Óratervek, tematikus tervek írásához összeszedtük a legfontosabb fogalmakat. Nem, mintha gyakorló pedagógusok nem használnák ezeket nap mint nap, de ha hospitálási naplóba vagy a pedagógus portfólióba kell „szakszerűen” fogalmazni, néha jól jön egy szakirodalmi frissítés.
I. Oktatási célok:
A tanulók tudásában és személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások, amelyek a tanítási-tanulási folyamat eredményeképpen valósulnak meg a korszerű műveltségfelfogást reprezentáló művelődési anyag feldolgozása során.
Oktatási folyamat makrostruktúrája (Nagy Sándor)
Ismeretszerzés (figyelemfelkeltés, célkijelölés, előzetes ismeretek, új ismeretek), alkalmazás (tények, jelenségek sokoldalú elemzése, feladat- és problémamegoldás), rendszerezés (fogalomalkotás, következtetés és általánosí-tás), rögzítés (ismétlés, összefoglalás, logikai kapcsolás, ismeretszintézis), ellenőrzés (tudásfelmérés, teljesítménymérés, szintmérés stb.) értékelés (diagnosztikus, formatív, szummatív).
II. Didaktikai feladatok:
Tudományosság: a tananyag tükrözze az adott szaktudomány eredményeit
Motivilás: a tanulási kedv felébresztése
Aktivizálás: a pedagógiai tevékenység célja a tanulók belső aktivitásának kialakítása (figyelemkoncentráció, gondolkodási intenzitás, emlékezeti élénkség stb.)
Érthetőség: a tananyag tanulhatóvá tétele
Fokozatosság: az előzetes ismeretekre építve
Rendszeresség: a tananyag áttekinthető, logikus felépítése és optimális adagolása
Szemléletesség: a valóság ábrázolásának modellezése, annak alkalmazása; egyben a tanulói megfigyelés pedagógiai irányítása
Tartósság: az elsajátított ismeretek jártasságok, készségek beépítése a tanulók személyiségébe
Differenciálás: egyéni képességek, készségek figyelembe vétele
Visszacsatolás: a tanulók tájékoztatása saját előrehaladásukról
Megerősítés: akár pozitív, akár negatív megerősítés
III. Fejlesztési területek:
- problémamegoldó gondolkodás,
- lényegkiemelés,
- szövegértés,
- analitikus gondolkodás,
- következtetés,
- szintézisalkotás,
- kreativitás,
- megfigyelés,
- figyelem,
- emlékezet.
- rendszerezés,
- olvasás,
- szövegértés,
- kommunikáció,
- figyelem,
- emlékezet,
- osztályozás,
- kreatív gondolkodás,
- beszédértés-kommunikáció,
- íráskészség,
- képzelet.
IV. Oktatási módszerek
Az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra. (Oktatási módszer az előadás, a magyarázat, az elbeszélés, a tanulók kiselőadásai, a megbeszélés, a vita, a szemléltetés, a projekt, a kooperatív tanulás, a szimuláció, a szerepjáték, a játék, a házi feladat.)
V. Oktatás szervezési módjai vagy munkaformái
A frontális munka: olyan szervezési mód, amelyben az együtt tanuló/tanított gyerekek, ifjak tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében. Tanári előadás, tanári elbeszélés, tanári magyarázat, tanári szemléltetés.
Az egyéni munka: az egyes gyerekek önállóan megoldandó egyéni feladatokat kapnak. Öt változata: egyedül végzett munka, rétegmunka, teljesen vagy részben egyénre szabott munka, individualizált munka.
A párban folyó tanulás: lényege, hogy két tanuló működik együtt valamely tanulmányi feladat megoldása érdekében. Változatai: páros munka és a tanulópár.
Tanulói kiselőadás.
A csoportmunka: 3-6 fő közös munkában old meg kapott vagy vállalt feladatokat. A csoport tagjai között pozitív hatású kölcsönös függési, felelősségi és ellenőrzési viszonyok jönnek létre és a tanulók kommunikatív és kooperatív készségeit is fejleszti.
Megbeszélés, vita, játék, szerepjáték.
Kooperatív oktatási módszer
A tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a negyedik oktatási stratégia céljaiként említett szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. Lényege: a csoportmunka keretében a tanulók együttes munkát végeznek, s ugyanúgy felelősek egymás tanulási eredményeiért, mint a sajátjukért. Négy elterjedt változata: közös munka végén egyéni beszámolók, közös munka végén egyéni vetélkedők, mozaiktanulás (elosztott tananyag közös feldolgozása) és csoportkutatás (részfeladatok közös feldolgozása).
Projektmódszer
A tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként tervezi meg. A projektek olyan komplex feladatok, melyek elvégzése során a témát annak széles körű (történeti, technikai, gazdasági stb.) összefüggésrendszerében dolgozzák fel. Alkalmazásának lépései: témaválasztás, tervezés, kivitelezés és értékelés. Jellemzői: nagyfokú önállóság és szabadság, az ismeretek integrálódása, fejlett kapcsolatkezelés.
Szimuláció, a szerepjáték és a játék
Olyan oktatási módszerek, amelyekben a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket ismernek meg, s mint tevékenységeket gyakorolják be azokat. A szimuláció a valóság absztrakciója, mely fizikai és társadalmi valóságot egyaránt tükrözhet (pl. a mikrotanítás). A szerepjáték esetén valaki egy másik személy szerepét vagy funkcióit játssza el (pl. történelmi személyek vitája). A játék olyan vetélkedő, melyben a szabályok betartásával lehet a győzelmet megszerezni. Mindhárom módszer erőteljesen motivál.
VI. Egyéb fogalmak
Óraterv (óravázlat)
A tanítási óra tananyagának, didaktikai feladatainak, szervezési módjainak, stratégiáinak, módszereinek és egyéb tennivalóinak a tanár által történő írásbeli megtervezése. Feladat- és időterv.
Taneszköz
Információhordozó oktatási médium, a tanítás-tanulás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését segítő tárgy. A taneszközök felosztása: háromdimenziós, nyomtatott és oktatástechnikai eszközök. A taneszközök tulajdonságai: dokumentumszerűség, manipulálhatóság és sokszorozhatóság.
Tanmenet
A tanítás-tanulás menetének egy tantárgyra vagy műveltségi területre, egy tanulócsoportra és rendszerint egy tanévre vonatkozó, a tárgyat tanító pedagógus által történő írásos megtervezése.
Tematikus terv
A didaktikai feladatoknak a tananyag egy-egy nagyobb tematikus egységére vonatkozó tanítási-tanulási terve.
Attitűd
Tartós beállítódás, értékelhető viszony valamilyen tárgy, személy, jelenség, gondolat vagy érték irányában. Közvetlenül nem látható, csak következtetni lehet rá a személy cselekedetei, reakciói alapján.
Jártasság
Az ismeretek alkalmazásának egyik művelete = gyakorlottság, gyakorlati felkészültség. Új feladatok, problé-mák megoldása ismereteink kombinatív felhasználása útján.
Képesség
Egyéni adottságoknak tevékenység gyakorlása révén történő kifejlődése. Területei: motoros, kognitív, kommunikációs, érzelmi.
Készség
A tanulás (gyakorlás) eredménye: teljesítményképes tudás. A cselekvés automatizált eleme, mely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. Fajtái: írás-, olvasás-, beszéd-, manuális-, szenzomotorikus-, intellektuális és összetett készségek.
Kompetencia
Képességeken és tanult ismereteken, attitűdökön és viselkedésen alapuló jártasságok és készségek összessége.
Forrás: Falus Iván: Didaktika, www.petrocigabor.hu; www.btk.ppke.hu