Piros vonal: egy újabb mumus a közoktatásban

Minden gyermek optimális fejlődését biztosítani képes, minőségi, fenntartható és méltányos köznevelés megteremtése – ez az elsődleges célkitűzése a köznevelés-fejlesztési stratégiának, mely 2020-ig irányozza elő az irányítási, fejlesztési és finanszírozási feladatokat. Újabb tehertételt a pedagógusoknak vagy átgondolt fejlesztési ütemtervet jelent majd mindez? 

 

A köznevelési rendszer újabb átalakítása vár a pedagógusokra, ami miközben újabb adminisztratív teendőkkel is jár, a minősítés egy újabb szegmensévé is válik. Merthogy lesz egy bizonyos piros vonal, ami alá nem szerencsés kerülnie az iskoláknak. Például kompetenciamérésben. Hogy kompetenciamérések eredményei alapján minősíteni egy intézményt, sőt mi több pedagógusokat? Ismét kitűnik, a külföldről hozott példák nem minden esetben adaptálhatóak a magyar közoktatásra.

Tudniillik arra hivatkoznak az új köznevelés fejlesztési stratégák, hogy például Skóciában ez úgy működik, hogy naprakész adatokkal rendelkeznek egy iskoláról, és ha az a piros vonal alatt marad, akkor intézkedéseket foganatosítanak. Abból indulnak ki, hogy abban a szociokulturális közegben az a tankönyvcsalád, az a módszertan nem megfelelő, így kap pénzt az intézmény a fejlesztésekre, továbbképzésre. Ebből 2 év alatt új tankönyvek és továbbképzett pedagógusok által kell az intézménynek feltornáznia magát a piros vonal fölé. Ha ez sikerül neki, minden rendben. Ha nem, szélnek eresztik az egész tantestületet igazgatóstul együtt, bezárják addig, amíg új tanárokat nem tudnak az intézménybe hozni. Ekkor új brigáddal, új koncepcióval újraindul az iskola.

Azt a külföldi gyakorlatot is adaptálhatónak tartják, hogy mint Nyugaton, nálunk is átalakítható az étkezés az intézményekben, s akár salátabárt, kiskonyhát is működtethetnek az iskolák a közös menza helyett. Hiszen minden iskola pedagógiai programjában valamilyen formában benne van, hogy preferálja az egészséges, tudatos táplálkozást. Így ezen gondolatmenet szerint a gyerekeknek szabad utat kell adni abban, hogy nyugodt és kulturált körülmények között megmelegíthessék az otthonról hozott EGÉSZSÉGES ebédjüket, elmoshassák evőeszközeiket…

Mielőtt a konyha berendezése megtörténik, az intézményeknek számot kell adniuk például infrastrukturális felszereltségükről is, van-e elég szék például a jövőbeni tervek megvalósításához. Ebben segítségük is lesz, adatgyűjtő-ellenőrző konzulensek vizuális szemlével segítik őket abban, hogy jól látják-e megvalósítható fejlesztési feladataikat. Vajon lesz náluk piros toll?

A példák elhangzottak: A köznevelés-fejlesztés aktuális kérdései konferencia, 2014. április 15., Eger