Játék határokkal – a Magyar Gyermek és Ifjúságpszichiátria és Társszakmák Társaságának Kongresszusán Kovács Mónika előadása.
„Egy óvodás átlagosan napi 300 egységnyi információt vesz fel, és raktároz el, az iskolások produktivitása ennek már csak fele, aminek felnőttkorra még majd a harmada elvész. Hogyan maradhat mégis mézesmadzag és ostor nélkül is a tanulás belső késztetés, aktív, önálló tevékenység a mindennapokban, miközben egy életre szóló élménnyé is válik?
A módszertan célja a gyerekek megkínálása az alkotó tanulás élményével felkészítve őket az önszabályozott tanulásra vagy éppen a csoporttagokkal való együttműködésre. Ennek megvalósítását segíti a Módszerkocka és a 48 hívókártya a konstruktív pedagógia irányelveit követve a projektoktatás, a felfedeztető tanulás, a kooperatív munkaformák által tantárgy-függetlenül. A használt módszerek tanulási stílusok, információbefogadási és feldolgozási csatornák, így a domináns módokat használva a saját erősségekre alapozott feldolgozás a kevésbé hatékonyan működő területek korrekcióját is eredményezi. A módszerekre épülő hívókártyák a bloom-i taxonómiákat veszik alapul, így lehetővé válik a konceptuális váltás az ismeretek puszta reprodukálása helyett.
A módszertan térkép, ahol az érdeklődés és a cél az iránytű. Segíti az iskolára hangolódást, az oktatás során megkönnyíti a differenciálást, eszközként szolgál a kooperatív oktatásszervezéshez, ösztönözve a játékosítást. Az otthoni tanulásban a kártyák gondolathívogatóként segítik az önálló felkészülést, támpontokat nyújtanak olvasó- és írásnapló elkészítéséhez, használatukkal a problémamegoldás algoritmusára építve Nyomozónapló vagy akár egy téma áttekintéséhez portfólió készíthető.
A Módszerkocka JÁTÉKOS eszköztára lehetőséget kínál, hogy a tanulás (és a tanítás) flow-élmény legyen kényszer és kötelesség helyett.”
A Kongresszus tájékoztatója ITT megtekinthető.
Beszámoló a Kongresszusról →