A népmesék gazdag eszközrendszerét adják a személyiség komplex fejlesztésének – óvodás kortól élethosszig.
A mesék az óvodai foglalkozások során elsősorban a kommunikációs készségek fejlesztését és a figyelem-koncentráció fejlesztését szolgálják. Az iskolában az ismerős fordulatokat tartalmazó mesei nyelvezetet az olvasástanításban használják a pedagógusok, majd fokozatosan tananyaggá válik a mese, és középiskolához érve szinte kikopik az oktatás eszközrendszeréből. A népmesei hagyomány megismerése és az ebben rejlő lehetőségek kihasználása ugyanakkor pont ebben a korban lenne a legszükségesebb.
A mesék összetett hatásrendszere már 5 éves kortól tudatosan is beépíthető az oktatás-nevelés folyamatába. Első lépésekben azt járjuk körül, mikor milyen meséket érdemes megismertetni a gyerekekkel, majd módszertani ötleteket adunk a mesék óvodai, iskolai felhasználásához.
Kiscsoportban a formulameséket kedvelik a gyerekek, ami igazodik a gondolkodásukhoz, egyre bővülő világértelmezésükhöz. A formulamese jellemzője, hogy szilárd szerkezeti felépítése van, mesekezdő, mesezáró mondóka keretezi és számos mesei sztereotípiát tartalmaz, hanem versszerűen zárt felépítésű. A formulamesék egyik változata a láncmesék, melyekre ITT találhatóak példák.
A középsősök már keresik az összefüggéseket, érdeklődnek az oksági kapcsolatok iránt, már az összetettebb történeteket is szívesen hallgatják. Állatmesék pedig különösen hatásosak az erkölcsi nevelés szempontjából.
Nagycsoportban már elérkezett a tündérmesék ideje. Az 5-7 éves kort a mesehallgatás “szenzitív periódusának” is tekinthető. Ennek a korosztálynak már a csali- és tréfás mesékből is válogathatunk.
Meseválogatáshoz népmeséket ITT találhatunk.
Hétvégi hírlevelünkben komplex foglalkozásvázlatot mutatunk be egy népmese óvodai feldolgozásához!
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Következő héten 7-10 évesek meseérdeklődése kerül a középpontba.
kép: mv-voice.com