A tanulás alapja – leegyszerűsítve a bonyolult idegrendszeri jelenséget – az idegsejtek közötti kapcsolat (szinapszis). A kutatások szerint az ismétlődő gyakorlás során kiépülnek az erős szinapszisok, majd ezek elősegítik a gyorsabb tanulást. 6 éves korban rendelkezünk a legtöbb szinapszissal.
Az utóbbi évek orvosi tanulmányai rávilágítanak arra, hogy a kisgyermekkor döntő szerepet játszik az agy azon funkcióinak a kifejlődésében, amelyek szükségesek az információ értelmezéséhez, az érzelmek megfelelő módon történő kimutatásához és a nyelv helyes elsajátításához. A z utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy a gyermek korai életében az agyi idegvégződések kapcsolódási helyei páratlan gyorsasággal alakulnak ki, mivel ekkor az agy szerkezetét az öröklött tényezők és a környezeti hatások közti szüntelen kölcsönhatások formálják.
A tudósok úgy gondolják, hogy a legtöbb ilyen kapcsolódási pont, azaz szinapszis, a gyermek életének első pár évében jön létre. Ebben az időszakban „fejlődnek ki a kisbabában azok az idegpályák, amelyek meghatározzák majd az értelmi szintjét, az öntudatát, azt, hogy mennyire lesz képes megbízni másokban, illetve a tanulás iránti vágyát” — jegyezte meg dr. T. Berry Brazelton, amerikai gyermekorvos, gyermekpszichiáter, a Harvard Egyetem professzora.
Az újszülött agya már csaknem az összes idegsejtet tartalmazza, amire életében szüksége lesz, bár agyának mérete legfeljebb a felnőtt agy egyharmada. A születéskor meglévő 100 milliárd idegsejtnek legfeljebb egy kis részét használjuk életünk során. A 15 hónapos és a 6 éves kor között az agykéreg mérete megduplázódik az idegsejtek közötti kapcsolatok (szinapszisok) kiépülése révén. A szinapszisok sűrűsége is ekkor éri el a maximumát. Ez a szint jóval magasabb, mint a gyermek születésekor volt, vagy kamaszkorára lesz.
A fotó a születéskori, a 6 és a 14 éves kori szinapszisok sűrűségét mutatja be.
(Kép forrása: www.developingchild.harvard.edu)
Kezdetben az idegsejtek még nem specializálódnak – nem rendelkeznek semmilyen feladattal. Úgy nevezzük ezt, hogy az azonos lehetőségek időszaka, ami a működési rugalmasságot jelenti. A fejlődés folyamán a folyamatos kölcsönhatás a környezettel vagy a gyakorlás serkenti a kapcsolatok kiépülését az agyban. Az első 6 évben ezeknek a kapcsolatoknak a megtervezése és kiépülése folyik. Mire iskolába kerül a gyerek, az alapok már elhelyezve – ERRE LEHET ÉPÍTKEZNI.
6 éves korban rendelkezünk a legtöbb szinapszissal. Ekkortól az agyunk – ez szintén a normális fejlődés része – optimalizálja a „hardvert”. A hatékonyabb működés érdekében megszabadulunk azoktól az áramköröktől, amelyeket nem használunk és megerősödnek azok, amelyeket sokszor, sok inger ér. A gyermekkori élmények típusa és minősége meghatározza, hogy mely áramkörök erősödnek meg, és melyek számolódnak fel az aktív használat hiánya miatt. Ezt jelenti a „használd vagy veszítsd el! „- mottó.
„Ha egy gyermeket nem érnek megfelelő ösztönző hatások a megfelelő életkorban, akkor az idegrendszeri pályák nem fejlődnek ki kellőképpen” — jelenti ki Max Cynader agykutató. Dr. J. Fraser Mustard szerint ez azt eredményezheti, hogy alacsonyabb lesz a gyermek intelligenciahányadosa, gyenge lesz a nyelvi és matematikai készsége, felnőttként egészségi gondokkal fog küszködni, sőt magatartásbeli problémákkal is. Így minél több ösztönző hatás éri a kisgyerek agyát, annál több idegsejt aktivizálódik, és annál több kapcsolat alakul ki az idegsejtek között. Érdekes módon ez nem pusztán intellektuális ösztönző hatást jelent, vagyis tények, számadatok befogadását, illetve a nyelv megértését. A tudósok arra jöttek rá, hogy szükséges az érzelmi ösztönzés is.
Az első években az agy többször annyi kapcsolatot épít, mint amennyire az élet során szükség lesz. A folyamatos használatban lévő kapcsolatok megerősödnek, ezekből lesznek az elme autópályái, ám azok, amelyeket nem használunk, másokkal helyettesítődnek, vagy végül eltűnnek. A tapasztalatok formázzák az agy szerkezetét, de nincs két ember, aki pontosan ugyanazokat a tapasztalatokat szerezné meg, még akkor sem, ha a genetikai tervrajz pontosan azonos, mint például az egypetéjű ikreknél.
„A fejlődés során számos olyan állomás van, amikor az agy úgynevezett nagytakarítást végez: a test szemlátomást megszabadul a szükségtelennek tűnő idegpályáktól. Ilyen „tavaszi nagytakarítás” történik 6-8 éves kor között, és valamikor a tizenéves korban, így kamaszkor végére a 3 éves korban meglévő idegi kapcsolatok (szinapszisok) közel fele marad csak meg.” (Sally Goddard Blythe: A kiegyensúlyozott gyermek)
Azok a a kapcsolatok tehát, melyeket ritkán használunk, idővel elgyengülnek. Használd vagy veszítsd el!
Így elsősorban a szülő felelőssége, hogy az iskolába lépő gyerek kellőképpen felvértezze magát a tanuláshoz szükséges tudással, tapasztalattal. Elvégre gyerekjáték a tanulás:)
GYEREKJÁTÉK A TANULÁS »»» HASZNÁLD!
 |
 |
 |
 |
 |
| HASZNÁLD: a tanulási zavar megelőzhető, kezelhető » |
HASZNÁLD: a belső motiváció mézesmadzag-ostor helyett » |
HASZNÁLD: készítsetek saját lapbookot » |
HASZNÁLD: 120 gyakorlat: lehetőség – a többi rajtad áll » |
HASZNÁLD: szenzitív periódusok: nyitva a fejlődésre » |