Tanuljunk a gyerekkel vagy sem? Irányítsuk vagy irányt mutassunk? Módszerekkel tudatosan vagy ösztönösen ? Hogyan alapozható meg az önálló tanulás, hogyan válik értékké a kreatív írás, olvasás, gondolkodás?
Részlet Kovács Mónika Dobj egy kérdést! könyvéből:
„Kezdetben közös játék a meghatározó a hívókártyákkal is, a megismerés és felfedezés, mint a homoksütik készítése anno a játszótéren. Most sincs ez másként: a kritikai gondolkodás játszóterében próbálkozunk. A hívókártyákkal a cél nem a hosszú távú, kézzel fogható eredmény, hanem az a látens hatás, amit a tevékenység során kiépítünk önmagunkban, gyermekünkben, kettőnk kapcsolatában. A közös gondolkodás minőségi idő, amit egymásnak adunk. Szülőként élmény látni, hogy gyermekünk gondolkodása és érzelemvilága milyen sokszínű; öröm tudni, hogy életre szóló muníciókkal indítjuk útjára az élet iskolájában. A valódi cél ez. Az iskola egy állomás: 8-20 év az életéből – mégis meghatározó. A megfelelő alapokkal induló gyerek, a kritikai gondolkodásra felkészített elme, a kreativitásra kész alkotókedv, a magas érzelmi intelligenciával felvértezett személyiség, a színes kommunikációs palettát birtokló egyéniség saját maga építi fel sikereit. Kívánhat ennél többet egy szülő gyermekének?”
A mai gyakorlat: Falazó
Hívókártya kérdése: Milyen részek hiányoznak
Készítsünk feladványokat a zöldség és gyümölcskártyákkal! Sablon letölthető ITT!
Ajánljuk a sikeres iskolakezdéshez:
Iskolára hangoló napi tippek |
Gyerekjáték a tanulás I. 5-10 éves gyerekeknek dr. Gyarmathy Éva ajánlásával |
Dobj egy kérdést! Módszerkocka-füzetek 1. |