Az egész napos iskola a lehetőségek iskolája, a hivatalos álláspont szerint. A “kötelező napközi”, ahogy nem-hivatalosan címkézik a délutáni órákat, sok szülő és pedagógus számára nem a lehetőséget jelöli a gyakorlatban.
Az eredeti elképzelés szerint az egész napos iskola olyan elfoglaltságokat tesz lehetővé, melyek mindenki számára biztosítják a fejlődés lehetőségét. Ezzel kiválthatóak a délutáni különórák, a drága plusz foglalkozások. Így annak is lehetősége van képességei teljesítménybe fordítására, aki esetleg a családi büdzsé korlátozottsága szerint ezt nem tehetné meg. Az egész napos iskola az esélyegyenlőség iskolája, ahol a felzárkóztatás és a tehetségtámogatás éppúgy helyet kap.
Több külföldi működő gyakorlat alapján került nálunk is bevezetésre – az első év tapasztalatai sokfélék. A leginkább preferált minta, a centralizált oktatást is alapul vevő finn oktatási rendszer, ahol jól működő rendszer, hogy a gyerekek reggeltől estig az iskolában vannak. A homogén finn társadalomban az alapfokú oktatás 9 évfolyamán a gyerekek egész nap együtt vannak, a színvonalas foglalkozások éppúgy ingyenesek, mint a tankönyv és az étkezés.
A magyar oktatási rendszer azonban egy rendkívül heterogén, sokféle szociokulturális hátterű gyerekből álló közegben vezette be az új formát, melyre a pedagógusoknak felkészülni sem volt ideje, működő modellek hiányában ezt a rendkívül összetett általános célrendszert megvalósítani nem is volt egyszerű. Talán ez az oka annak is, hogy a legtöbb szülő számára a délutáni „pluszórák” nem hozták a remélt eredményeket.
A délutáni órák igazán tartalmassá és hasznossá tétele az intézményen múlik. Sorozatunkban bemutatunk néhány jó gyakorlatot, hogyan lehet az egész napos iskola a lehetőségek iskolája.
Ajánljuk:
 |
 |
 |
| Iskolára hangoló napi tippek |
Gyerekjáték a tanulás I. 5-10 éves gyerekeknek dr. Gyarmathy Éva ajánlásával |
Dobj egy kérdést!
Módszerkocka-füzetek1. |
Kép forrása: www.buzzle.com