Carol Dweck, stanfordi pszichológus azt a figyelemre méltó felfedezést tette, hogy a diákoknak sokkal jobbak a tanulmányi eredményeik, ha azt hiszik, hogy az intelligencia alakítható. Akár módosítható az IQ pontszáma, akár nem, a gondolkodásmódunk mindenképpen formálható.
„Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, ami lehetőséget ad az apró mag számára, hogy azzá a virággá váljon, amivé fejlődni képes.” (Gordon)
Dweck és mások bebizonyították, hogy a megfelelő típusú intervencióval a diákok rögzült gondolkodásmódja átalakítható fejlődésorientált gondolkodásmóddá, és ennek eredményeként osztályzataik is javuló tendenciát mutatnak. Hogyan befolyásolja ez a megközelítésmód azon gyerekek teljesítményét, akik tanulási zavaros címkéket viselnek?
A nők és a matek
Sokszor hallani azt a megállapítást, hogy a nők matekból gyengébbek. Érdekes módon, akik erről még nem hallottak, jellemzően jobban teljesítenek a matek-megmérettetéseken, mint azok, akiknek beépült gondolkodásmódjukba ez a sztereotípia. És mint minden címke, ez is önbeteljesítő jóslatként működésbe lép éles helyzetekben. Ez a sztereotípia-fenyegetés.
Claude Steel pszichológus a ’90-es években alkotta meg a sztereotípia-fenyegetés fogalmát. Ez azt jelenti, hogy ha valamilyen intellektuális vagy fizikai képességet vizsgáló felmérés előtt a csoportidentitásra vonatkozó apró pszichológiai jelzést adunk valakinek, akkor ezzel jelentősen befolyásolhatjuk a teljesítményét. Így nehéz matekvizsga előtt a női egyetemistákat csak emlékeztetni kell arra, hogy nők, és máris rosszabbul teljesítenek a vizsgán, mint azok, akik nem kapnak ilyen utalást az identitásukra. Carol Dweck kimutatta, hogy a diákok gondolati beállítottsága előre jelzi tanulmányaik kimenetelét, vagyis akik elhiszik, hogy az ember fejlesztheti az intelligenciáját, azok valóban javítanak is a jegyeiken.
A sztereotípia-fenyegetés és a gondolkodásmód-váltó üzenetek hatása legmeggyőzőbben azoknak a lány diákoknak a matematikaosztályzatánál volt megfigyelhető, akik a vizsgákon különösen szoronganak, ha arra gondolnak, rájuk is igaz lehet az az általánosítás, miszerint a lányoknak rosszul megy a matek. Egy texasi kísérletben hetedik osztályos gyerekeken tesztelték Claude Steel munkatársai az üzenetek hatásait az eredményekre. Kétféle üzenetet kaptak a gyerekek, és a különbség egyértelműen kimutatható volt a lányok eredményei között.
Amint a vizsgálat eredményeiből kitűnik, a lányok, akik szorongtak, hogy beigazolják a sztereotípiát, mely szerint a nők gyengébbek a matekban, hiába kaptak semleges üzenetet (drogfogyasztás hatása a tanulmányi eredményekre), mégis alulteljesítettek. Nem kellett hogy erősítsék a teóriát, már maga a teszt gondolata is elég fenyegető volt. Azok viszont, akiket azzal treníroztak a vizsga előtt, hogy bármilyen intellektuális adottság mentális munkával fejleszthető, felülírták a sztereotípiát.
Címkék helyett…
A tanulási zavarok címkéi ugyanígy működnek: ha a harmadikos gyerek megkapja a sajátos nevelési igényű besorolás bármely címkéjét, az iskolában eleve szorongani fog. A sztereotípia-fenyegetés hatására így rosszabbul is teljesít a megmérettetéseken, versenyen eleve nem indul, hisz esélytelennek érzi magát. A mindennapos kudarcok így szinte elkerülhetetlenek.
Mint a fenti kísérletből látható: van megoldás. Ha a tanulási zavarral küzdő gyerekeket nem a nehézségekre emlékeztetjük, nem a diszlexiás, diszgráfiás címke önbeteljesítő jóslata érvényesül, eredményesebbé válhatnak. Ha azt az üzenetet kapják, hogy ők kettős különlegességűek, akik tehetségesek valamiben, akik fejlődhetnek, változhatnak sajátos nevelési igényűk ellenére, akkor a fenti hatások náluk is érvényesülnek. Ha nem kapnak skatulyát, hanem szabadon szárnyalhatnak, kipróbálhatják magukat, megmérettethetik képességeiket különböző helyzetekben, képességeiket valódi teljesítménybe fordíthatják.
Kettős különlegességűként a világ
„Kettős különlegességűek azok a tehetségek, aki egyéb, a beilleszkedést megnehezítő sajátosságot is mutatnak, vagyis hivatalosan fogalmazva a „sajátos nevelési igényű” címkét használják rájuk. Sokszor az átütően tehetséges gyerekek is ilyen diagnózist kapnak, mert a szokásosra tervezett rendszerek, így az iskola és a tesztek is megbicsaklanak a különleges gyerekeken.” (Forrás: SNI TST)
Ha a matekteszt eredménye a pozitív, változást támogató üzenetekkel felülírható, vajon a kettős különlegességű tehetségek milyen kimagasló produktivitásra képesek, ha a címkék helyett megerősítést, biztatást, előremutató tartalmakkal találkoznak a családban és az iskolában?
Ha térképet kapnak a tájhoz, hogy mely hegyek, melyek meghódításához hiányosak a felszereléseik, és melyek azok, melyeket a címkéik ellenére is éppoly magabiztosan megmászhatnak?
A tanulási zavarok és a figyelemzavar, ADHD címkéje egy bizonyos területen mutatkozó nehézségeket jelenti elsősorban, ugyanakkor a látásmód mássága a világ új megközelítésének, értelmezésének lehetőségét is magában rejti. Így ez akár eséllyé is válhat, hogy másban valami kiemelkedőt nyújtsanak, igazán nagyszerű teljesítményre képesek. Kezdeti támogatás hasznos, hogy a kettős különlegességű gyerekek fel tudják időben fedezni, melyek az ő hegyeik, és kapjanak kellő biztatást a csúcstámadásra.