A vízválasztó 12 éves kor

12 éves korban felső tagozatba lép a gyerek: megnövekszik az elsajátítandó ismeretanyag, miközben csökken az erre fordítható idő, és számos új külső hatással kell megküzdenie, holott a legnagyobb csatákat odabent vívja.
Nem kicsi a tét.

A változások (t)örvénye

12 éves korban megkezdődik a kiskamaszkor, ami látványos fizikai növekedéssel is jár. És ezzel egy időben lezárul a gyermek egész eddigi életét meghatározó szenzitív periódus, amikor is a világ megismerésének elsődleges és meghatározó módja a mozgás volt.

Most valami új megoldást kell keresnie. Akkor, amikor az identitás kérdése is leginkább foglalkoztatja, a ki vagyok én és a szerepbizonytalanság komolyan lefoglalja az energiákat – nem csoda, ha pont most nincs ideje és energiája a tanulásra koncentrálni. Merthogy tényleg csak a saját identitásának kérdése van a középpontban. Az önállóbbá válással párhuzamosan az egyén elkezd gondolkodni önmaga felől. Elsősorban a külsejére és a nemi szerepekre figyel, a pályaválasztás és a jövő még kevésbé érdekli őket. Így ebben korban a tanulásra buzdító érveink, a jobb jegy mézesmadzaga, az eltiltások ostora igen hatástalan külső motivációs eszköz náluk.

Már csak azért is, mert ekkoriban alakul át erkölcsi gondolkodásuk is. Maguk mögött hagyják az erkölcsi realizmus korszakát, és ők kezdenek el szabályokat alkotni. A kényszererkölcs,  a külső “hatalom” által alkotott szabályoknak való megfelelés a (figyelmi) hasznon érdekében magatartása, helyett az együttműködés erkölcsére kezdenek koncentrálni. A szabályokat mindinkább rugalmasnak, kölcsönös megállapodáson alapulónak tekintik, de a “hivatalos”regulák esetében az igazodást a tekintély tisztelete, vagy mások tetszésének elnyerése motiválja.

A kortárs csoportok szerepe válik elsődlegessé, ez a 9-10 éves korban kezdődő folyamat mostanra teljesedik ki, és immár nem a szülő vagy  a pedagógus lesz számukra a referenciacsoport, hanem a társak. Pont ennek hatására ebben a korban a legerősebb a csoporthoz való tartozás érzése, így mindent meg is tesznek, hogy társaik elismerését kivívják. Csoda-e, ha ebben a korban van a legtöbb magatartási probléma is? Az ilyenkor kapott címkéket pedig képesek is teljes mértékben beépíteni a formálódó személyiségükbe.

plakat

Címkék helyett megoldások

12 éves korra alakul ki az írásrutin is, azaz a végleges kéztőcsontozattal már képes a saját írásoptimumát produkálni a gyerek. Ez az írásoptimum azt tükrözi, hogyan képes saját energiáját az elvégzendő feladatba invesztálni, azaz leképezi feladatmegoldó stratégiáját, így a szakemberek  avatott szeme az írásképből a megváltozott viselkedés hátterét is látja. Azért lesz ez jelentős lépés, mert ekkorra a rajzolás elveszti érzelemkifejező szerepét, és a belső világ kommunikációjának lehetséges – és a többi változás hatására az egyetlen – módja a kialakult íráskészség. Ha csúnyán ír (azaz írás-optimuma eltér az iskolai élvárásoktól, a normától), ha energiáját a “címkéknek való megfelelés” emészti fel, az érzelmi önkifejezés amúgy is oly kusza kamaszkori küszöbén könnyen lakattal záródnak a formálódó személyiség ajtajai.

Használjuk tehát ki, hogy ekkorra a finommotorikus koordináció teljesen kifejlődött, és segítsük a gyermeket, hogy az újonnan kialakult manipulációs képességüket rajzolással, festéssel, kézműveskedéssel, modellezéssel erősíthessék. Itt a hangsúlyt az eredetiségre, a kreatív megoldásokra kell helyeznünk. Ez segíti az öntudat megerősödését, a belső motiváció megtartását, a kompetencia-érzet kialakítását.

Az önálló tanulás kereteinek megteremtését segíti, hogy egyre jobban kiütköznek a kognitív stílusbeli különbségek. Ennek megismerése és megértése segíti mind a szülőket, mind a pedagógusokat annak felismerésében, miért reagálnak a tanulók annyira eltérően a különféle tanítási módszerekre.

Változás a gondolkodásban: megkezdődik az áttérés a formális gondolkodásra, az egyén elkezd absztrakt fogalmakban gondolkodni, hipotéziseket alkotni, és azokat ellenőrizni. Beszélgessünk vele minél több “komoly” dologról, kérjük ki a véleményét, kérjünk tőle megoldási javaslatokat különböző problematikus helyzetekre.

Miért lesz tehát vízválasztó a 12 éves kor?

houseVége az alapozásnak, állnak a falak, tető került a házra.

A belső munkálatok következnek.

Az alapok erőssége, a falak szilárdsága, a tető stabilitása határozza meg a belső védelmét.

Az ajtó zárva. Az ablakok ha jó idő van (bent), akkor nyílnak. Figyeljük azért a kéményt, mikor mi jön ki.

Alapozzunk 3 éves korig, építsünk szilárd falakat az iskolába lépésig, használjuk ki az alsós éveket a biztos cserepezéshez.

És akkor mi leszünk a kéményseprők, ha szükség van rá.
12 éves kor után többet nem igazán tehetünk.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás