Tehetségmenedzsment

A tehetséggondozás alapvető koncepciója szerint az erősségekre építő tevékenykedtetés lehetőséget teremt, hogy a kiemelkedő képességek megmutatkozhassanak, a tehetség kibontakoztatásához adekvát fejlesztési alkalmak azonosíthatóvá váljanak.

„Az érdeklődés a fejlődés motorja és irányítója is. Azok a tevékenységek, amelyek örömet okoznak, fejlesztenek a leghatékonyabban, mert többször és intenzívebben tevékenykedik az egyén a kedvelt területeken. (…) A képesség mérése egy adott pillanatban már elért szintet mutatja. Az érdeklődés pedig a jövő fejlődési irányát és erejét. Ahol a legnagyobb az érdeklődés, ott lesz a legnagyobb a fejlődés, és fordítva, egy-egy tevékenység elkerülése azon a területen a képességek stagnáláshoz, a fejlődés elmaradásához vezet.”  (Gyarmathy, 2012)

Az érdeklődésvizsgálat jóval eredményesebbé teszi a kettős különlegességű tehetségek felismerését is, hisz az ő esetükben különösen igaz, hogy az érdeklődésben megmutatkozó irányvonalak (cselekvések) jobban képesek előre jelezni a fejlődést, mint a képességek adott pillanatban történő „bemérése”.

A tehetség csak lehetőség, maga a tevékenység hozza létre a teljesítményt, folyamatjellege alapvető meghatározója. Ily módon a tehetséggondozás klasszikus meghatározás – azonosítás – fejlesztés megközelítésmódja revidiálásra szorul, ma sokkal inkább létjogosultságot nyer a fejlesztés – azonosítás – meghatározás metódusa.

A fenti megközelítés a tehetség prediszpozíciós elméletén alapul, mely szerint az egyénben munkálkodik a tenni vágyás, így a belső hajtóerő feladatot keres magának, ugyanakkor az egyéni jellemzők folyamatosan változnak mind a belső, mind a külső feltételek függvényében.  Ily módon a tehetség megnyilvánulása az egyénnek és környezetének folyamatos együttmozgása révén valósulhat meg. Ezen szemléleten alapul a Ziegler és munkatársai által kidolgozott “actiotope modell” , melyben a fókusz magán a tevékenységen van.

A mindennapi tevékenységbe beépülő tehetséggondozás új paradigmájának alapvetései:

  1. A tehetség kibontakoztatása a környezeten múlik, hogy biztosítja-e az egyén számára az optimális kihívást jelentő feladatot (cselekvési tér).
  2. Az egyén tapasztalatainak függvénye, hogy képesnek érzi-e magát bizonyos tevékenységekre (szubjektív cselekvési tér).
  3. A felkínált opciók közül az egyéni választásban (cselekvések), érdeklődésben megmutatkoznak a képességek. A törekvés ereje és iránya (célok) összefügg azzal, mely területen, milyen szintre képes eljutni az egyén.
  4. Az egyéni jellemzők folyamatosan változnak a belső és a külső feltételek függvényében (kölcsönhatások).

Pages: 1 2

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás