Tanulási környezet

Mi a tanulási könyezet?

A tanulási környezet az a hely, amelyben a tanulás megtörténik. Azonban a tanulás szót itt nem korlátozhatjuk csupán a „tananyag elsajátítására”. A fejlődés, a szocializáció során különféle dolgokat tanulunk meg (pl. értékeket, normákat, mozgásokat, műveleteket, hiteket, attitűdöket, verbális kifejezéseket, sőt sokszor még félelmeket is), amelyek mind valamilyen kontextushoz köthetők. Általánosságban elmondható, hogy bizonyos tényezők hátráltatják, míg mások gazdagítják a tanulási folyamatot. Vannak olyanok, amelyek erősebb hatást gyakorolnak erre s vannak olyanok, amelyek hatása gyengébb. Vannak fizikai, társas, érzelmi, élettani és kognitív összetevői is. Mindebből látható, hogy mennyire komplex módon jellemezhető e környezet. Mind a szülők, mind pedig a pedagógusok felelősek annak a tanulási környezetnek a megteremtéséért, amelyben a gyermekeket nevelik. Az alábbiakban bemutatunk néhány gondolatot, amely az optimális tanulási környezet kialakításában segítségükre lehet:

1) Gazdag, stimuláló ingerek – változatos színek, textúra alkalmazása, gyerekek által készített rajzok és ábrák kifüggesztése, így könnyebben összefüggésbe tudják hozni az egyes terméket annak tulajdonosával.

2) Csoportos helyek kialakítása – társalgó, pihenő hely, udvar, asztalok stb., ahol lehetőség van a másokkal való találkozásra, beszélgetésre és tapasztalatcserére.

3) Zárt és nyitott helyek összekötése – az agynak – különösen a fejlődő és a tanuló agynak – sok oxigénre van szüksége. Ezért a szabadban, rendszeresen elvégzett mozgásos gyakorlatok nagyon fontosak.

4) A motiváció növelése – nyilvános helyeken kifüggeszthetünk olyan feliratokat és szimbólumokat, amelyek erősítik az összetartozás és a koherencia érzését. Legjobb ha ezek is a gyerekek alkotási közül kerülnek ki.

5) Érzelmi biztonság megteremtése – a fenyegetettség mértékét a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Sok kutatás kimutatta már a stressz, a félelem és a szorongás tanulást gátló hatását.

6) Változatos helyek – minden képzés, oktatás, tréning célja a transzfer: a tanultak más helyzetekben való alkalmazása. Ezért ugyanazt az anyagot mutassuk be minél többféle módon, formában, színben és helyen.

7) Változó kifüggesztések – környezetünk megváltoztatása, a környezettel való interakció stimulálja az agyfejlődést. Biztosítsuk azokat a helyeket, ahol ezek a tevékenységek elvégezhetők.

8) Minden forrást tegyünk elérhetővé – a tanulás egyik legújabb irányzata a „Multiple Chance Leraning” (Többszörös lehetőség a tanulásra) azt javasolja, hogy az oktatási és a környezeti elrendezések olyan változatosságát biztosítsuk, amely az adott tanulási epizódban az ötletek gyors kialakulását segítik elő. Ez például egy olyan osztálytermet jelent, ahol a sarokban vagy egy csap és egy mosogató, van a teremben írásvetítő, magnó, Internetes számítógép, olyan asztal, ahol egyedül lehet dolgozni, olyan asztal, ahol csoportban lehet dolgozni, van külön olvasósarok, vannak könyvespolcok szótárakkal, lexikonokkal és térképekkel. Napjainkban egyre több ilyen „tanulás központtal” találkozhatunk általános és középiskolákban is. (Megjegyzés: saját tapasztalatunk szerint a diákok sokkal felszabadultabbak, autonómabbak, együttműködőbbek az ilyen környezetben és jobban vigyáznak környezetük tárgyaira is. )

9) Rugalmasság – a dolgokra különböző szemszögből tekinthetünk. A dolgok megváltoztathatók. Amennyiben találunk jobb alternatívát, akkor megbeszélhetjük és változásokat hozhatunk létre.

10) Aktív és passzív helyek biztosítása – a tanulóknak szükségük van olyan helyre, ahová visszavonulhatnak, ahol intraperszonális intelligenciájukat használva elmélkedhetnek éppen úgy, mint olyan helyekre, ahol másokhoz csatlakozva interperszonális intelligenciájuk segítségével megvitathatnak bizonyos kérdéseket.

11) Személyes helyek – minden diák számára fontos, hogy otthon és az iskolában is legyen egy olyan helye, amelyet kizárólag a sajátjának érezhet. Ez kifejezi számukra az egyediséget és megengedni, hogy kifejezzék identitásukat, hogy személyessé tegyék saját helyüket és hogy territoriális viselkedést gyakorolhassanak.

12) A teljes közösség mint optimális tanulási környezet – az iskolát forrásokban gazdag tanulási központnak tekinthetjük, amely kiegészíti az élethossziglani tanulást. Minden felvilágosult személy tudja, hogy a tanulás nem az iskoláztatással kezdődik és nem is annak befejezésével zárul le. Elmúlt már az a korszak, amikor egy diák számára a tanár jelentette az információ megszerzésének kizárólagos forrását. A technológia, a távtanulás, a közösségi és az üzleti kapcsolatok, az otthoni tanulás mind olyan tényezők, amelyek jelentősen át fogják alakítani a ma és a holnap tanulási környezetét.

Mit mutat a kutatás?

A környezet erősen befolyásolja a gyermek érzelmi, társas és intellektuláis fejlődését. A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója, Marian Diamond professzorasszony az 1960-as évek óta kutatja kollégáival a környezet hatását a fejlődő agyra vonatkozóan. Eredményeik azt mutatták, hogy a korai tapasztalatok képesek befolyásolni az agy fizikai felépítését. David Hubel és Torsten Wiesel, a Harvard egyetem kutatói 1962-ben bemutatták, hogy a korai ingerszegény környezet milyen katasztrofális következményeket okoz a macskák látókérgében. Teljesen világossá vált, hogy bizonyos korai negatív tapasztalatok károsak az agy fejlődése szempontjából. Felmerült hát a kérdés, hogy a pozitív tapasztalatok miképpen fejleszthetik az agyat. Néhány évvel később a Berkeley csapata számos kísérletet végzett el, amelyek elkezdték megválaszolni ezt a kérdést. Azt találták, hogy a „gazdag” (játékokkal és társas tevékenységekkel teli) környezetben nevelt patkányok nem csak okosabbnak bizonyulnak de agyuk súlya is nagyobb a „szegény” környezetben nevelt társaikéhoz képest. Az új eredmények abba az irányba terelték a kutatókat, amely azt feltételezte, hogy az elme különböző aspektusainak – emlékezet, érzelmek, álmok stb. – fizikai megfelelői lehetnek az agyban. Későbbi kutatások agykérgi növekedést mutattak ki azoknál a felnőtt patkányoknál is, amelyek gazdag környezetben éltek. William Geenough az Illinois Egyetem kutatója szerint a patkányok agysejtjei között megnövekedett kapcsolatok száma miatt tapasztalható növekedés azok agykérgében. Az 1990-es években Greenough feltételezését megerősítették a kutatók. James Black bemutatta, hogy a gazdag környezet kritikus komponense a tanulás, ez felelős a kérgi növekedésért – és nem a hozzáadott aktivitások száma. Mindebből azonban téves lenne levonni azt a következtetést, hogy az agy súlya egyenes arányban van az intelligenciával. Nem az agy mérete a döntő ebben az értelemben, hanem az agysejtek között létrejövő kapcsolatok száma. Ezek a kapcsolatok pedig a tanulás eredményeként jönnek létre. Későbbi kutatások azt is kimutatták, hogy az ember tanulási képességének körülbelül 50 százalékát kifejleszti az élet első négy évében. Ennek a képességnek további 30 százalékát fejlesztjük ki nyolcadik életévünk előtt. Ez nem azt jelenti, hogy tudásunk 50 százalékát vagy bölcsességünk 50 százalékát vagy intelligenciánk 50 százalékát elsajátítjuk a negyedik születésnapunkig. Egész egyszerűen arról van szó, hogy ebben az első néhány évben kialakítjuk a fő tanulási pályákat az agyban. Minden mást, amit megtanulunk az életben erre az alapra fog ráépülni. Ezzel együtt hihetetlenül sok információt sajátítunk el ezekben a korai években. Az összes további tanulás ebből a magból fog kialakulni. (Még erről a témáról: konstruktivizmus és könyv ).

Milyen legyen a tanulási környezet?

1) ÉRZELMILEG BIZTONSÁGOS

2) STIMULÁLÓ ÉS INGERGAZDAG

3) ÖSZTÖNZŐ, POZITÍV, BÁTORÍTÓ

4) FELFEDEZHETŐ, MANIPULÁLHATÓ

5) AKTÍV, MOZGÁSOS

Milyen következtetések vonhatók le mindebből?

A korai ingermegvonásos kísérletek alapján láthatjuk, hogy alapvető fontosságú azonosítani minden speciális problémát – például hallási vagy látási tökéletlenséget – az első három év során, „mivel ha nem segítünk nekik ezekben a korai szakaszokban, akkor valószínű, hogy hosszú ideig tartó nehézségeket fognak megtapasztalni életük során” – mondja az új-zélandi Dr. Phil Silva.

„ Gyöződjünk meg róla olyan korán, amennyire csak lehet, hogy a gyermek annyi tapasztalatot szerez, amennyit csak akar, olyan szabadon, amennyire csak lehetséges: korlátlan kezekkel, korlátlan lábakkal, amelyekkel képes sokat kúszni és sokat mászni. Engedük meg számára, hogy elkövesse saját hibáit, így képessé válik arra, hogy tanuljon saját próbálkozásaiból és hibáiból” – ajánlja Tony Buzan brit pszichológus.

Pozitív módon kell ösztönözni a gyerekeket. Colin Rose a brit gyorsított tanulás úttörője szerint: „Az élet minden területén igaz, hogy ha gyenge tanulónak tartjuk magunkat, akkor valószínűleg gyenge tanulók is leszünk.” Az igazi kérdés az, hogy ez a gondolkodási mintázat hogyan programozódik. Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a legtöbb gyermek már koragyermekkorától kezdődően legalább hat negatív megjegyzést kap addig, amíg egy pozitív bátorítást. A „Ne csináld ezt!” vagy az „Ezt nem csináltad nagyon jól!” megjegyzések azok, ahol a probléma kezdődik.

A Berkeleyn és a Harvardon elvégzett kutatások eredményei alapján kijelenthetjük, hogy minden gyermeket ingergazdag környezetbe kell helyezni. Egy olyan helyen, ahol sok szín, kép, ábra van, ahol van zene és különféle hangokat lehet felfedezni, ahol sokat és szabadon lehet mozogni, tapintani, ahol másokkal együtt lehet csinálni érdekes dolgokat és ahol változatos dolgokat lehet kipróbálni, ott végtelen sok lehetőség kínálkozik a tanulásra is. Sok szülő már attól a naptól kezdve, hogy gyermeke megszületett ezt igyekszik elérni és tudatosan ingerekben gazdag tapasztalatokban részesíti gyermekét. Szerencsére egyre több általános és középiskola is van már, ahol unalmas előadások megtartása helyett ingergazdag környezetben történő, igazi tapasztalatszerzés folyik.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás