TACS, a sas

TACS, a sas, aki segít, hogy mindig szárnyalhass! Azaz hogyan valósítható meg a flow a tanulásban?

“(…) A belső motiváció, a világ felfedezésének vágya, önmagunk kipróbálásának, képességeink és erőnk megmérettetésének késztetése, a fejlődés igénye, a küzdés, hogy a legjobbat kihozzuk magunkból, minden emberben születésétől kezdve kódolva van. Ez hajtja a csecsemőt, mikor tárgyakért nyúl, a kisgyereket, mikor elindul, megszólal, alkot, tapasztal. Ez a belső hajtóerő nem vész el idővel. És az abból adódó büszkeség sem, mikor a csecsemő próbálkozik újra és újra, sokadszor is képes ledobni a kanalat, majd a kisgyerek megtapasztalja, képes újra és újra felmászni a mászókára, egyre hosszabb távon, gyorsabban hajtani a bicajt, végigmondani egyedül az oviban tanult egyre hosszabb verseket.

Hogyan transzformálható
ez a világot meghódítani akarás és büszkeség-érzet
a tanulás folyamatába?

A fiatal sas története

Egy sas fióka kíváncsian figyelte a körülötte lévő kék eget, a magas fákat, a rét állatait, növényeit, az égen repülő sokféle madarat.  Többször próbálgatta már szárnyait a fészekben, útnak indulni azonban nem mert még. Egy reggel valami különös bizsergést érzett a szárnyában, kitárta azokat, és hirtelenjében felemelkedett. Útnak indult, és hasította a levegőt, nagyon élvezte, és büszke volt magára, hogy képes erre. Alig egy hét után a fiatal madár a rét felett már jó néhány kört meg tudott tenni, utána viszont teljesen kimerült. Ekkor az apa elmondta neki, hogy szorgalmasan kell gyakorolni a repülést, mert néhány nap múlva nagy utazásba fognak, át kell tudnia repülni a folyót. A kis sas megijedt, és kétségei támadtak: ha ebben a néhány körben így elfárad, hogy fogja tudni végigrepülni ezt a hosszú távot… És a fiatal madár fogta magát, és olyan gyorsan csapdosott szárnyaival, ahogy csak bírt. Össze-vissza mozgatta farktollait is, próbálva kormányozni magát, és mindeközben fejét a magasba tartotta, hátha így is minél feljebb jut. Azt hitte ugyanis, hogy a nagy utat teljesíteni tudja, nagyon meg kell erőltetnie magát. Ekkor apja így szólt: – Nézz ide, megmutatom, hogyan kell csinálni. – Majd nagy ívben először a magasba emelkedett, néhányszor leírt egy nagy kört a levegőben, és visszatért a kis sas fölé, hagyva, hogy a felfelé és lefelé tartó szél vigye, és csak akkor csapott hatalmas szárnyaival, ha az irányt, vagy a repülési magasságot akarta módosítani. Fejét egyenesen tartotta, időnként lehajtotta, hogy lássa, merre tart. Repülés közben farktollait összezárta, majd leereszkedés közben tárta szét ismét. Ezután visszatért a fiatal madárhoz, és elmagyarázta neki: (…)”

Hogyan segíti a gyerekeket TACS a tanulásban?


Gyerekjáték a tanulás című könyvünkből kiderül

ÉRDEKEL!

MEGRENDELEM A KÖNYVET!

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás