A kompetenciamérés margójára

Közeledik az idei év kompetenciamérése, amire az iskolákban már jó előre készülnek. Hogyan? Tesztfeladatokat oldatnak meg a gyerekekkel, de előfordul olyan intézmény is, ahol esetleg megkérnek gyerekeket, inkább aznap jelentsenek beteget. A mérésnek tétje van – az iskola és (hamarosan lehet) a pedagógusok minősítése is függ tőle.

Teszteket megoldani, egyrészt hasznos, hisz sok esetben a nem ismert feladattípus, a szokatlan kérdésfeltevés is vezethet a jó megoldás hiányához. Így bizonyára hasznos, ha látják a gyerekek, hogy mire számítsanak, ÍGY néz ki például egy 6. osztályos szövegértés feladatlap. Kérdés, milyen szinten tudjuk a hatékonyságot növelni azzal, ha minden héten 2 órát kell a gyerekeknek a tesztek felett görnyednie. Vajon hozzásegít a jobb eredményhez? Vajon jobban lesznek ezáltal a szövegértési képességek? A szövegértéshez, az olvasottak értelmező feldolgozásához hozzátesz, ha valaki rendszeresen végez ilyen feladatot, de a monotonitása, a feladat sablonossága – habitustól függően előbb-utóbb ellenállást eredményez.

Mire jó mindez, ebben a PISA eredményeket érdemes megnézni:

Kezdjük az elismeréssel, amiben tehát jobbak vagyunk, mint az átlag:Kids reading book together

  • Egyetlen explicit és feltűnő helyen található információ visszakeresése rövid, nyelvtanilag egyszerű és ismerős témájú, illetve típusú szövegben. (Magyarország: 5,2%; OECD-átlag: 4,4%)
  • Egy vagy több, egymástól független explicit információ visszakeresése; a szöveg fő témájának vagy a szerző szándékának a felismerése; egyszerű kapcsolatok felfedezése a szöveg és a hétköznapi tudáselemek között. (Magyarország: 13,8%; OECD-átlag: 12,3%
  • Egy vagy több olyan információ visszakeresése (akár több feltétel alapján is), amelyek közül némelyeket ki kell következtetni. (Magyarország: 24,3%; OECD-átlag: 23,5%)

Amiben alulmaradunk az átlagnál:

  • Pontos és részletes következtetések levonása; összehasonlítás és összevetés. Több szövegből származó információ integrálása, valamint teljes és részletes megértése. (Magyarország: 0,4%; OECD-átlag: 1,1%)
  • A szövegbe mélyen beágyazott információk megkeresése és összekapcsolása; a releváns információ felismerése. Speciális ismereteken alapuló tudásra támaszkodó értékítéletek megalkotása. Szokatlan formájú vagy tartalmú szöveg mély és részletes megértése; várakozással ellentétes elképzelések kezelése. (Magyarország: 5,3%; OECD-átlag: 7,3%)
  • Több beágyazott információelem visszakeresése; nyelvi árnyalatok értelmezése egy adott szövegrészletben a szöveg egészének figyelembevételével. Kategóriák megértése és alkalmazása szokatlan szövegkörnyezetben. Műveltségbeli tudás alkalmazása egy szövegről való feltevések megfogalmazása vagy ítéletalkotás során. Hosszú vagy bonyolult, szokatlan formájú vagy tartalmú szövegek pontos megértése. (Magyarország: 20,4%; OECD-átlag: 21%)

Ugyan ezzel összteljesítményben az átlagos szinten vagyunk, ugyanakkor romlás a 2009-es eredményekhez képest.

“Matematikából tizenhárom, szövegértésből hat, természettudományból pedig kilenc ponttal szereztek kevesebbet a 15 éves magyar diákok a PISA 2012-es felmérésén, mint három évvel korábban: a jelenlegi átlagpontszám matematikából 477 (2009-ben 490 volt), szövegértésből 488 (2009-ben 494 volt), természettudományból pedig 494 (2009-ben 503 volt). ” (eduline.hu)

A szövegértés teszten teljesítéshez ártani nem árt a tesztfeladatok gyakoroltatása, azonban magát a szövegértési kompetenciát, az értő olvasást nem fejleszti. Mindenképpen hatékonyabb lenne, ha változatos szövegértési technikákat tanítanánk a gyerekeknek.

És hogy mire jó mégis a kompetenciateszt, mit mutatnak az eredmények? Eredetileg az egészet arra találták ki, hogy felmérjék, milyen lesz egy ország kezdő munkaerőpiaca 10 év múlva. Másra MEGBÍZHATÓAN nem használható. Egy adott eredmény egy adott gyereknél, nagyon sok szemponton múlik, a nagy szórás miatt egyénre, intézményre vonatkozóan az eredmény nem releváns. Az ország egészét tekintve lehet statisztikailag bármilyen következtetést levonni. Ebből a szempontból különösen érthetetlen, hogyan lesz mindez egy intézmény mutatója a köznevelés fejlesztési stratégia szerint. Kérdéses, hogyan adaptálható az adott intézményben elért eredmény a korábbi hatásokkal (iskolai, óvodai kompetenciafejlesztés eredményességével), a családi közeg támogató és ösztönző attitűdjével és a gyerek aktuális hangulatának, teljesítőképességének korreláló értékként.

jeg_hatan_modszerkockaA kompetenciamérés átlagos kompetenciafejlesztési kultúrát mutat, ami leginkább az oktatási rendszer alapmutatója. Így a 10. évfolyam eredményei inkább mutatják az óvodai kompetenciafejlesztést, mint a középiskolai tevékenység hatékonyságát. Merthogy mi a kompetencia? Képesség az életben való boldogulásra, ami mint tudjuk, független az iskolai biflázás eredményességétől, hisz nem az életrajzok vagy a másodfokú egyenlet megoldóképletének ismeretétől függ, hogy valaki képes lesz-e a jég hátán is megélni…

Az Oktatási HIvatal elemzése a kompetenciamérés eredményéről
ITT megtekinthető.

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás