Gondolattérképek

Gyarmathy Éva írása

Bevezetés
„Your brain is like a sleeping giant.” Szabad fordításban: agyunk alvó óriás. Ezzel a mondattal kezdi Tony Buzan egyik könyvét, amelyben több tanulási és problémamegoldási utat, többek között a gondolattérkép módszerét írja le.
Számos pszichológiai, idegfiziológiai, biokémiai és matematikai kísérlet és vizsgálat bizonyította, hogy agyunk kapacitásának csak töredékét használjuk, mert nem tudjuk, hogyan lehetne hatékonyabban tanulni és gondolkodni. Olyan ez, mint amikor egy nagykapacitású számítógépet csak írógépként használunk, mert csak a billentyűket ismerjük, magát a gépet, annak lehetőségeit és használatát nem.
Az agy megismerésének századában jutottunk az agyról való tudásunk 95 százalékához, vagyis ezen ismereteink nagyon újak. Azt is tudjuk már, hogy a nagy előrelépések ellenére is csak töredékét ismerjük ezen csodálatos szervünk működésének, lehetőségeinek. Mindazonáltal eddigi ismereteink alapján is már nagyon sok, az agy kapacitásának hatékonyabb kihasználására kidolgozott módszer áll rendelkezésünkre. „Brain-storming”, „kulcsszavak módszere”, „fogas módszer”, „gondolattérkép” – hogy csak néhányat említsünk a kevésbé ismertek, illetve használtak közül.
Sajnos a mai pedagógia alig ismeri és még kevésbé használja azokat az értékes ismereteket, amelyeket a különböző tudományok nyújtanak. A pedagógusképzésben szinte alig esik szó az agy működéséről, azokról a pszichofiziológiai folyamatokról, amelyek meghatározzák a gondolkodást, tanulást. A tanulásmódszertani ismeretek csak marginálisan szerepelnek a mindennapi pedagógiai gyakorlatban. Csupán néhány lelkes tanító és tanár foglalkozik rendszeresen azzal, hogy hatékonyabb módszereket találjon, pedig egyre több szakkönyv, folyóirat és tanfolyam áll rendelkezésre az új és régi tanulásmódszertani ismeretek elsajátítására.
Ezt a bevezetőt azért tartottam szükségesnek, mert a jelen tanulmányban ismertetett gondolattérkép (Mind Map) módszer hazai elterjedése is jó példája annak, mennyire nehezen tudnak a gyakorlatban gyökeret verni a hagyományos gondolkodásmódtól eltérő megközelítést kívánó módszerek. A gondolattérkép módszer ugyanis nem mai találmány, már évtizedek óta használják, és Magyarországon is már régóta ismert.
A gondolattérkép kifejezést az angol „mind” – elme, gondolat szó és a „map” – térkép szó fordításából alakítottam ki. Korábban találkozhattunk a Mind Map leírásával „elmetérkép” címszó alatt is. Az „elme” szó azonban inkább az elmebetegségek, elmebaj kifejezésekre asszociáltat, és így talán nem annyira megfelelő, mint a „gondolat” szó, amely jobban kifejezi a módszer lényegét. Egy gondolattérkép ugyanis nem az elménket, hanem a gondolatunkat jeleníti meg. Lényegében valamely témakörrel kapcsolatos ismereteinknek, egy gondolatkörnek vizuálisan könnyebben feldolgozható megjelenítése.
A Mind Map módszer kidolgozója, Tony Buzan tanulási és jegyzetelési módszerek hatékonyabbá tételével foglalkozott. Munkájában felhasználta a különböző tudományok által feltárt új ismereteket, így nemcsak a pszichológia, de az idegfiziológia és biokémia eredményeire is alapozva kereste az agy hatékonyabb használatának lehetőségeit.

A Gondolattérkép hatásrendszerének háttere

Agyunk és gondolkodásunk

Agyunkban milliószor millió idegsejt áll rendelkezésünkre, hogy gondolkodjunk. Az idegsejtek nyúlványai, dendritek és axonok kapcsolják össze sűrű hálózattá az idegsejteket. Szinapszisokban találkoznak össze az elemek, ahol kémiai anyagok segítenek az átvitelben. Egy-egy sejt impulzusok százait kapja minden másodpercben.
Nincs olyan ember, aki mind a 10 billió idegsejtjét és azok összeköttetéseit kihasználná. Az agynak csak igen kicsi részét működtetjük. Pedig az ember lehetőségei szinte végtelenek, ha meggondoljuk, hogy jelen fejlettségében és használati színvonalában is mit tud az agy. Az agy működésének megfelelő gondolkodási módszerek az agy hatékonyabb működtetését teszik lehetővé. Ezért fontos tudnunk, hogyan működik agyunk.
Amikor egy gondolatunk támad, a biokémiai elektromágneses ellenállás mindig csökken, és keresztülvágja magát az impulzus a sejteken. A következő alkalommal ugyanennek a gondolatnak már könnyebb lesz áthatolnia. Minél többször hajtunk keresztül az úton, annál járhatóbb lesz. Sok ismétlés után egy szép, széles pályán haladhatunk. Minél többet használjuk, annál könnyebben lesz járható. Vagyis minden ismétlés növeli a következő ismétlések lehetőségét.
Amikor valamilyen új ismeretet kell elraktározni, akkor a legjobb, ha valamelyik már jól kijárt utat választjuk, amelyen eljutunk a megfelelő helyre, és ott az új ismeretet beépíthetjük. Így ez az új ismeret a korábbi ismereteken keresztül könnyebben lesz elérhető. Asszociációk segítségével sokszorosan hatékonyabb a tanulás és a megismerés. Ha viszont csak betuszkoljuk valamelyik sarokba az új ismeretet, azt nemcsak elhelyezni nehéz így, de később megtalálni, előhívni is bajos lesz.
Az emberi gondolkodás nagy része asszociációkra épül. Az egyik dologról eszünkbe jut a másik. Tudjuk, hogy az asszociációk ezért segítik a megjegyzést. Hosszabb listát tudunk úgy megjegyezni, ha hívószavak állnak rendelkezésre.
A 60-as években Roger Sperry, aki később Nobel-díjat kapott, kutatásaiban kimutatta, hogy két agyféltekénk különböző funkciókat lát el, és eltérően működik.
Bal agyfélteke: beszéd, írás, olvasás, számolás, logika, elemzés, listázás, részletek, sorba rendezés, egymásutániság.
Jobb agyfélteke: képzelet, színek, dimenziók, téri-vizuális ingerek, muzikalitás, egészleges felfogás, egyidejűség.
Divatos tipológiák sugallják, hogy vannak jobb-, illetve bal agyféltekés emberek. Ez úgy igaz, hogy vannak, akik egyoldalúan használják az agyukat. Pedig a lehetőségük megvan a teljes agy használatára. Mindenki rendelkezik mindegyik funkcióval, csak esetleg nem tudja, hogyan használja egyiket vagy másikat. Nincs elérése egyes működéseihez. Ahhoz, hogy eredményesen tudjunk gondolkozni, az egész agyra szükség van.
A nyugati kultúra erősen a logika, az elemzés, az információfeldolgozás egymás utáni, szekvenciális módjára épít. Szavak, mondatok, számok, vagyis a verbalitás a legfőbb alapja. A keleti kultúrák sokkal vizuálisabbak, képeket, szimbólumokat használnak.
Oktatásunk egyoldalúan a bal agyféltekei funkciókat preferálja, a jobb agyféltekei funkciókhoz köthető tantárgyak az iskolai bizonyítvány alján, a „futottak még” mezőnyben találhatók. Ezzel a szemlélettel az emberi gondolkodás egy hatalmas részét másodlagossá nyilvánítjuk, pedig gondolkodásunkban fontos szerepe van.
Az emberi információszerzés legjelentősebb csatornája a vizualitás. „Egy kép száz szóval is felér”. Az ábrák, képek rengeteg információt hordoznak, így egy elem által sok elemet tudunk könnyedén megjegyezni.

Tanulás és emlékezés

A pszichológiai vizsgálatok – hasonlóan az agy fiziológiájának fent említett néhány tényéhez – azt jelzik, hogy tanulási, jegyzetelési módszereink elavultak, agyunk működésével nincsenek összhangban, és a világ mai kihívásainak való megfelelésben sem segítenek.
Jegyzetek készítésekor a felhasznált eszközök: szavak, számok, szimbólumok, sorozatok csak egy kis részét képezik lehetséges eszköztárunknak.
A tanulásban agyunknak az információk általi folyamatos, egymás utáni bombázása unalmassá és fárasztóvá teszi a tanulást, menekülésre késztet. A tanulás kínszenvedés és „dögunalom”. Így lettek az iskolapadokból és dolgozóasztalokból kínpadok, az előadótermekből és könyvtárakból hálószobák.
A tanulási módszerek szakértői már régen kimutatták, hogy az aktív, személyes részvétel segít ébren maradni. Erősen segíti a tanulást, ha az egyén saját gondolataira fordítja le a tanulnivalót. Ha saját gondolatainkhoz kapcsoljuk a tanulnivalót, akkor saját útjaink mentén helyezzük el, saját asszociációink szerint raktározzuk el, és saját rendszerünkben tároljuk. Így, előhívás esetén, széles autópályán száguldhatunk a szükséges tudásért.
Mindenki tapasztalja, hogy vannak dolgok, amik könnyebben megragadnak a fejünkben, mint más dolgok. Bizonyos helyzetekben könnyebben tudunk memorizálni. Számos tényező segítheti az emlékezést.
Listák tanulásánál a lista eleje és vége szokott megmaradni a fejünkben, mert téri helyük, kapcsolatuk van, vagyis a téri ingerek segítenek a megjegyzésben.
Az is segít, ha valamely elem valamilyen okból nyomatékosabb, hangsúlyosabb, mint a többi. Ennek az elemnek előnye lesz a többivel szemben, valószínűbb, hogy megjegyezzük.
Csoportosítással is hatékonyabbá tehetjük a megjegyzést. Az agy alapvető működése, hogy nagyobb egészekké alakítja az elemeket. Könnyebb megjegyezni azt a sorozatot, hogy 972, 856, 135, mint külön elemenként a számjegyeket: 9, 7, 2, 8, 5, 6, 1, 3, 5. Az egészek alkotása segíti a megjegyzést.

A Gondolattérkép-módszer leírása

A gondolattérkép egy nagy, összetett kép. Egyszerre ad lehetőséget asszociációra, téri ingerre és csoportosításra, egészek alkotására, ezért rendkívül hatékony tanulási eszköz. Ha magunk alkottuk meg a vizuális elemeket, akkor megvalósul az aktív, saját részvétel. Az ábrán lehetőségünk van a hangsúlyok megfelelő alkalmazására is.
A gondolattérkép-módszer hatékony grafikai technika, amely utat nyit az agy lehetőségeinek kihasználásához, és alkalmazható az emberi tevékenységek bármely területén, ahol tanulásra, tiszta gondolkodásra van szükség.
A gondolattérkép felépítése és jellemzői:
  1. Tárgya egy központi képben kristályosodik ki.
  2. A fő témák a központból ágaznak ki.
  3. Az ágak tartalmaznak egy kulcsszót, amely nyomtatott betűvel egy kapcsolódó vonalon helyezkedik el. A főágakhoz kapcsolódnak a kevésbé fontos információk kisebb elágazásokon.
  4. Az ágak egy csomópontokkal kapcsolódó szerkezetet alkotnak.
  5. Gazdagítható színekkel, képekkel, kódokkal, dimenziókkal, hogy érdekesebb, szebb és személyesebb legyen.
Most lássuk, hogy mennyivel érthetőbb és megjegyezhetőbb, ha ezt a listát egy gondolattérképen mutatjuk be:
Gondolattérkép készítése
Éppen a korábban említett okok miatt mindenki saját ízlése, gondolkodása, preferenciái szerint alakíthatja ki gondolattérképeit. Mindazonáltal érdemes megtanulni a gondolattérkép módszerben leírt törvényeket, amelyek hatékonnyá teszik a megjegyzést, gondolkodást. A törvényeket Tony Buzan tudományos kutatások eredményeire és tapasztalati tényekre alapozva írta le.
Eleinte erősen ragaszkodjunk a szabályos térképekhez, később, amikor már a szabályokat jól ismerjük és elegendő tapasztalatunk van saját, egyéni működésünkről, bátran eltérhetünk az általánosan hatékonynak talált megoldásoktól.
A gondolattérkép készítésének törvényei
  1. A rend nem jelent merevséget, a szabadság nem egyenlő a káosszal.
  2. Fektetve legyen a papír előttünk – vizuális mezőnknek ez felel meg, az állított lap a listázásos jegyzetelésnek és megjegyzésnek való!
  3. A központi kép hordozza a fő témát – automatikusan fixál a szem és az agy a központra, figyelmet kelt. Egy szót is lehet képpé tenni.
  4. A nagyobb ágak a központba kapcsolódnak és a nagyobb témákat jelzik.
  5. Csak egy kulcsszó kerüljön egy vonalra – szabaddá teszi a további asszociációkat, és nem folyik egybe a sok szó!
  6. Nyomtatott betűket használjunk vonalra írva – a nyomtatott betű képként tud tárolódni!
  7. A szónak megfelelő hosszúságú legyen a vonal – ez tisztaságot, rendet jelent!
  8. Ne legyenek nagyon ferdén a szavak, ábrák (max. 45 fok), hogy ne kelljen silabizálni!
  9. A központi vonalak vastagabbak legyenek (ha később kiderül, hogy valami fontos és a periférián van, vastagítva fontossá tehető)!
  10. Határok ölelhetik körül a nagyobb ágakat (mint a felhők, formájuk emlékeztető lehet).
  11. Használjunk minél több képet és színt! A képek tiszták legyenek; a külső tisztaság belső tisztasághoz vezet!
  12. Változó nagyságok, dimenziók segítik a hangsúlyozást.
  13. A szervezett és megfelelő térközök teszik átláthatóvá és érthetővé a térképet.
  14. A kódok időmegtakarítást jelentenek, a nyilak vezetik a szemet, irányt adnak a gondolatoknak.
  15. A hierarchikus elrendezés logikai rendet teremt.
  16. Számokat is lehet alkalmazni, ha sorba kell a témákat rendezni.
A gondolattérkép használata
A gondolattérképeket rendkívül sok területen lehet alkalmazni. Egy-egy tananyag, szövegrész, vers megtanulására, szakkönyv elolvasására, kijegyzetelésére, fogalmazás készítésére, előadásra való felkészülésre, valamint szervezés a tervezés során és a kreatív gondolkodás területén egyaránt használható. A módszerrel egyre gyakrabban a menedzserképzés részeként találkozunk.
A gondolattérképek átláthatósága, rugalmassága, változtathatósága lehetővé teszi, hogy készítője változó helyzetekhez is könnyedén alkalmazkodjon, hiszen csak a hangsúlyokat kell átalakítania, és egészen új képet nyer.
A gondolattérkép módszer különösen jó eredményeket hozott a tanulási zavarokkal küzdők iskolai teljesítményének javítása terén. A tanulási zavarok, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia kialakulásában nagy szerepe van a szekvenciális információfeldolgozás elégtelenségének. Ezek a gyerekek sokkal hatékonyabban tudnak tanulni, ha egész-leges és egyidejű az eléjük kerülő anyag.
Különösen a kiemelkedő intelligenciával rendelkező, tanulási zavarokkal küzdő gyerekek számára jelent a gondolattérkép módszer nagy segítséget. Számukra például a felsőoktatásban már szinte megtanulhatatlan mennyiségű anyag feldolgozása gondolattérképek segítségével lehetővé teszi az önálló tanulást, nehézségeik ellenére könnyedén tudnak nagymennyiségű információt megjegyezni. Egy walesi egyetemen a diszlexiás diákoknak működtetett szolgálat első feladatának tekinti a módszer átadását azoknak, akik még nem ismerik. Nálunk egyelőre ilyen szolgálatok nincsenek, de a tanulási zavarok szindrómája már jól ismert, és sok gondot okoz tanárnak, diáknak és szülőnek egyaránt.
A diákoknak egy másik, az előbb említettnél lényegesen nagyobb csoportjának is nagy segítséget jelenthet a gondolattérkép módszer. A szociokulturálisan hátrányos helyzetű rétegeket „jobb agyféltekei kultúráknak” is nevezik, mert az ehhez a területhez kapcsolódó működéseket – tér, vizualitás, mozgás, gesztusok, muzikalitás stb. – előnyben részesítik. A jobb agyféltekei funkciókat előnyben részesítő kultúra a cigány kultúra is. A gondolattérképekkel vizuálisan, a téri ingerek jobb felhasználásával könnyebben tudnak tanulni.
A gondolattérkép módszer a képességbeli eltéréseken nem segít, de minthogy ötvözi a verbalitást a vizualitással, a szekvenciális információfeldolgozást egészleges, holisztikus formátumba helyezi, a tanulási zavarokkal küzdők és a szociokulturálisan hátrányos helyzetűek képességeiknek a hagyományos tanulásnál jobban megfelelő módszert kaphatnak a kezükbe, ezért gondolkodási képességeik jobban fejlődhetnek.

 

A Gondolattérkép-módszer tanítása

A módszert lényegében a pedagógusoknak kell csak megtanítani, a diákok automatikusan elsajátítják. Ha a tanár rendszeresen használja a gondolattérképeket egy-egy összefoglalásnál, órai vázlat készítésekor, magyarázat közben vagy egyéb helyzetekben, tanítványai természetesnek tekintik majd az információk térképszerű feldolgozását. Tudjuk, hogy a modell és a minta alapján való tanulás – az öntudatlan utánzási késztetés miatt – alapvető szerepet tölt be az emberi viselkedés kialakulásában. Sajnos ezt a jó lehetőséget nem használjuk elég tudatosan a tanítás során. Emellett azt is tudnunk kell, hogy a modell alapján való tanulás negatív minták átvételét is jelentheti. Pozitív és negatív érelemben így működik a rejtett tanterv is.
3_abra.jpgA pedagógus viselkedési mintája nyomán a diákok fokozatosan megtanulják, hogyan néz ki, és mi mindenre használható egy gondolattérkép. Ezt a folyamatot lehet erősíteni azzal, ha feladatként adjuk például az órai vázlat, vagy később a tankönyvi anyag gondolattérképen való megjelenítését.
A tanítók és tanárok képzésében is fontos lenne a módszer használata, hogy készséggé váljon alkalmazása. Egyelőre azonban leghatékonyabban tréningeken lehet megtanulni. A tréningekre azért van szükség, mert gondolkodásmódunkat kell ráállítani a vizuális információfeldolgozásra. Ez pedig nem mindenkinek egyszerű. Edzést és gyakorlást kíván. A gondolattérképek folyton alakulnak, ahogy tudásunk fejlődik. A módszer elsajátítása nem a szabályok ismeretét jelenti. Akkor vagyunk birtokában a technikának, amikor automatikusan rajzoljuk a térképet, és saját stílust fejlesztettünk ki.

Irodalom

Buzan, T.: Make the Most of Your Mind. Pan Books, 1977.
Buzan, T.: Use Your Head. BBC Books, 1995.
Buzan, T. & Buzan, B.: The Mind Map Book. (Revised version) BBC Books, 2000.
Evans, D. & Wallace, B.: Flexi-Think! An Introductory Programme for teaching of Thinking-skills. Juta & Co, Ltd., 1988.
Gyarmathy É.: A tehetség és a tanulási zavarokkal küzdô kiemelkedô képességű gyerekek. Magyar Pedagógia, 1998. 2. szám, 135–153.
Gyarmathy É. (2000): Tanulási zavarok, átlagon felüli intelligencia és a MAWI-GY. Pszichológia, 2000, 3. 243–270.
 TANÍ-TANI 18-19, 2001

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás