Flourishing

“… a pozitív pszichológia célja a jól-lét, a jól-lét mérésének aranyalapja az örömállapot (flourishing), a pozitív pszichológia célja pedig az örömállapot növelése.” Hogyan érhető el ez a mindennapokban?

Autentikus életörömtől a jól-lét elméletig

Martin Seligman a pozitív pszichológia célját újragondolva immár nem a boldogságot tekinti a pozitív pszichológia tárgyának, hanem a jól-létet, amit a pozitív érzelmeken, az elmélyülésen, az értelmen, a pozitív kapcsolatokon és a teljesítményen keresztül lehet mérni a korábbi megközelítés helyett, mely az élettel való elégedettségre fókuszált. Az újragondolt tudományterület így immár nem az élettel való elégedettség fokozására ösztönöz, hanem a megközelítés szerint az örömállapot növelése a pozitív érzelmek, az elmélyülés, az értelem, a pozitív kapcsoaltok és a teljesítmény által valósul meg.

FLOURISHINGA pozitív pszichológia néhány évtizeddel ezelőtt jelent meg a tudományos gondolkodásban. A betegség-gyógyítás keretből kilépve immár nem a negatív állapot legalább semleges szintre hozatalát tekintették célnak, hanem a pozitív megtartását, növelését. Így született meg az új nézőpont, az új tudományos keret, a pozitív pszichológia elméleti bázisa. Az alapok eltételében az imént már említett Martin Seligman, és a magyar származású professzor, a flow-elmélet atyja, Csíkszentmihályi Mihály jeletős szerepet töltött be.

Jól-lét a jólétben

A pozitív pszichológia az oktatásban is jelentős szerepet tölthet be. A pozitív érzelmekre fókuszálás, az elmélyülést segítő tevékenységek, a belső motiváció késztette teljesítmény, a pozitív kapcsolatok szerepe a tanulás eredményességét növeli.

Az iskolai jól-lét oktatás szükségességének egyik fő indoka, hogy “a nagyobb jól-lét fokozza a tanulás hatékonyságát, ami a hagyományos oktatás fő célja. A pozitív hangulat nagyobb figyelemt, kreatívabb és holisztikusabb gonodlkodást eredményez. (…) Rossz hangulatban inkább a “mi nem stimmel?”, jó hangulatban a “mi a jó?” kerül figyelmünk középpontjába.”

Miért elengedhetetlen ez a fókuszváltás a MA iskolájában? “(…) az iskolák nagyon gyakran a kritikus gonodlkodást és az utasítások követését hangsúlyozzák a kreatív gondolkodás és az új dolgok tanulása helyett. Az eredmény az, hogy a gyerekek az iskolába járást csak egy fokkal helyezik a fogorvosi kezelés elé. A modern világban eljutottunk egy olyan korba, amikor a kreatív gondolkodással nagyobb sikerességet – és még nagyobb élvezetet – érhetünk el, mint utasításkövetéssel.” (Martin Seligman: Flourish – élj boldogul, A boldogság és a jól-lét radikálisan új értelmezése, Akadémiai Kiadó, 2011, 87.)

Fókuszváltás az óvodától a középiskoláig:

coachinggal oktasd


“Coachinggal oktasd,
játszani is engedd…”

Gyakorlati útmutató a pozitív pszichológiától a partnerség pedagógiájáig

 

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás